A demográfiai hanyatlás okai sokrétűek, az európai értékválságtól és az individualista életfelfogás, életforma terjedésétől a gazdasági, megélhetési, lakhatási problémákon át a 2020 elején kirobbant koronavírus-világjárvány, majd a 2022 februárja óta tartó ukrajnai háború és a rá adott inadekvát reakciók, a téves és káros szankciók okozta gazdasági válságig és növekvő létbizonytalanságig. A demográfusok régóta tudják és mondják, hogy
a családalapításhoz, gyermekvállaláshoz a legfontosabb feltétel a stabilitás, a biztonság, a kiszámíthatóság.
Ez viszont Európa-szerte egyre nagyobb hiánycikk, és ebben egyelőre nem is várható javulás.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy
hazánkban kisebb mértékben csökkent a születések száma, mint a huszonhét uniós ország többségében. És azt is vegyük figyelembe, hogy az EU-átlagnál kisebb mértékű visszaesés úgy következett be, hogy Magyarországon folyamatosan csökken a gyermekvállalási korban levő nők létszáma: tíz év alatt ötödével.
Mivel ezekben az években lép ki a szülőképes korból az utolsó nagyobb létszámú korosztály – a „Ratkó-unokák” közé tartozó nők –, ez a kedvezőtlen trend sajnos folytatódik, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb nőnek kell(ene) egyre több gyermeket világra hoznia, hogy az abszolút születésszám ne csökkenjen tovább!
Hogy ez nem lehetetlen, a 2022-es népszámlálás eredménye is mutatja, hiszen Magyarország népessége több mint háromszázezerrel csökkent 2011-hez képest, de a 15 év alatti korosztály létszáma nem csökkent, ami annak köszönhető, hogy a sokkal kevesebb szülőképes nő átlagosan több gyermeket hozott világra 2011–2021 között. Ennek egyik fő oka, hogy – mint a Kopp Mária Intézet kutatásai is megerősítik –
a házasság, a család hazánkban változatlanul széles körben elfogadott értéknek számít, és a fiatalok nagy többsége (a látszat és az ellenpropaganda ellenére) még mindig kétgyermekes családmodellben gondolkodik.
A másik fő ok a 2010-es kormányváltás óta kiépített, évről évre bővített és továbbfejlesztett, európai viszonylatban is egyedülálló magyar családtámogatási rendszer, amelyre a kormány már a GDP négy százalékát fordítja.
A harmadik fő ok pedig a családbarát társadalmi környezet egyre szélesebbé és erősebbé válása. A családszervezetek, önkormányzatok, egyetemek, állami, egyházi és civil szakemberek kiterjedt hálózata sokat segít abban, hogy a család mint érték és prioritás természetes módon jelenjen meg az élet minden területén, a munkahelyektől az önkormányzatokig. Első pillantásra talán nem látszik fontosnak, mégis van jelentősége annak, hogy ma már több mint háromezer szervezet, illetve intézmény rendelkezik „családbarát hely” minősítéssel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!