A házasság intézményének támogatottságát bizonyítja a házasságkötések számának 2010 után kezdődő növekedése, ami korábban csak a 70-es években történt meg. A 70-es évek közepén az esküvők száma még meghaladta a százezret, ám ezután évről évre egyre kevesebben kötötték össze az életüket, mígnem 2010-re elértük a történelmi mélypontnak számító 35 ezres számot. A családbarát fordulatot követően azonban dinamikusan emelkedni kezdett az esküvők száma, elérve 2021-ben a 72 ezres számot, amire előtte csak 1986-ban volt példa. Bár a koronavírus-járvány és az ukrán–orosz háború okozta bizonytalan környezet hatására 2022-ben és 2023-ban kissé megtorpant a házasodási kedv, tavaly még így is több mint ötvenezer pár mondta ki a boldogító igent, ami a 2010-es mélyponthoz képest mintegy 15 ezerrel több esküvőt jelentett.  

Bizakodásra adhat okot, hogy a harminc év alatti fiatalok nagy része ma is házasságban szeretne élni, a Kopp Mária Intézet felmérései szerint az egyedülállók 75 százaléka azt tervezi, hogy a jövőben házasságot fog kötni. A KINCS egy korábbi, a 2023-as házasság hetére készült kutatása szerint tízből nyolc magyar úgy véli, hogy a házasság olyan életközösség, amelynek működéséért nap mint nap tenni kell.

Jó házasságban, párkapcsolatban élni nemcsak áldást, komoly munkát is jelent. Miként felgyorsult, állandóan változó világunkban életünket, úgy kapcsolatain­kat is állandó változás jellemzi, ezért rendszeres ápolásra és odafigyelésre, valamint folyamatos megújulásra van szükség. A házasság hete szervezői idén a fiatal házasok mellett azokat is szeretnék megszólítani, akik házasságuk későbbi szakaszába érve teljesen új kihívásokkal szembesülnek. 

Erre utal az idei rendezvénysorozat mottója is: „Állandó megújulásban”.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Khongtham/Shutterstock)