Magyarországon immár tizenhetedik alkalommal rendezik meg a házasság hete rendezvénysorozatot, amely jó alkalom arra, hogy a házaspárok megerősítsék az egymás iránti elköteleződésüket. A jó házasság a feltétel nélküli bizalom és odaadás legmagasabb szintű megnyilvánulása egy férfi és egy nő között, életszövetség, amely a legbiztosabb alapot nyújtja a gyermekvállaláshoz és gyermekneveléshez, ráadásul kimutathatóan egészségvédő tényező.
A boldogságkeresés útjai és útvesztői című kötetben már Kopp Mária professzor asszony és férje, Skrabski Árpád is hangsúlyozták, hogy „soha nem volt olyan fontos a család és a házasság szerepe az egyén és a következő nemzedék életminősége, kiegyensúlyozottsága, valamint az elviselhető társadalmi légkör szempontjából, mint a modern társadalomban.”
Bizonyított tény, egyebek mellett az ő fontos kutatási eredményük, hogy a házasság egészségvédő tényező, testi és lelki szempontból egyaránt. A magyarok lelki állapotát vizsgáló Hungarostudy-kutatás egyértelműen rávilágít arra, hogy azok, akik házasságban élnek, egészségesebbek, valamint boldogabbnak és elégedettebbnek is tartják magukat, mint az egyedülállók.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) hónapról hónapra elvégzett Közérzet Barométer kutatása szintén megerősíti, hogy a házasság, a stabil párkapcsolat növeli a boldogságszintet, miként a gyermeknevelés is egyértelműen boldogságforrásnak tekinthető.
Ennek ellenére napjaink individualista kultúrájában a házasság intézményét számtalanszor támadják, relativizálják, idejétmúlt, elavult kapcsolati formának tartják, amelynek már nincs létjogosultsága. Magyarországon azonban a házasság intézménye továbbra is az egyik legfontosabb értéknek számít. A 2021-es Hungarostudy-felmérés eredménye szerint a magyarok 96 százaléka nem értett egyet azzal az állítással, hogy a házasság idejétmúlt intézmény lenne, sőt tízből kilenc magyar még ma is a házasságot tartja a legjobb párkapcsolati formának.
