A mi hőszivattyúnknak kiegészítő áramra is szüksége van a Carnot-féle folyamathoz. A hatásfoka – amelyet COP-ben, fajlagos fűtőteljesítményben fejeznek ki – elérheti a 4,5-öt, ami remek, hiszen ilyenkor egy kilowattóra (kWh) áramot felhasználva annak négy és félszeresét termeli meg hőben. Nem szabad persze elfelejteni, hogy maga a szivattyú nem volt olcsó mulatság.
De lássuk most az áram árának fejlődését Németország dicsőséges átalakításának jóvoltából! 2006-ban kWh-nként tizenöt eurócenttel kezdtük a hőszivattyú esetében, miközben a szokványos lakossági áram tizenkilenc centbe került. Vagyis az energiatakarékos hőszivattyúval kWh-nként négy centet lehetett megtakarítani. Ezt az árkülönbséget a szolgáltatónk tavalyig fenn is tartotta. A világ legostobább energiapolitikájának következtében ugyan mindkét ár rendszeresen növekedett, de megmaradt közöttük a négycentes különbség. Az árat főleg az illetékek hajtották fel, mégpedig már 2021-re, azaz az Ukrajna orosz megtámadásának előtti évre is.
Világosan látszik tehát, hogy a magas németországi energiaárak politikai akarat következményei, a háború és annak pénzügyi következményei pedig csak kifogások. Németország saját magát teszi tönkre, nincs ehhez szüksége az oroszokra.
Az idei évtől kezdve szolgáltatónk már nem kalkulál a négy centtel olcsóbb hőszivattyú-tarifával. Most már 32 cent a kWh-kénti ár a magas illetékköltségek miatt. Vagyis 2006-hoz képest több mint megkétszereződött. Mi itthon persze akár szolgáltatót is válthatnánk. De tapasztalatunk szerint az ilyesmi csak ideiglenesen változtat a kiadásainkon. Ami most másutt olcsóbbnak tűnik, jövőre majd annál drágább lesz. Szolgáltatónk érdekesen indokolta meg a hőszivattyú-tarifa kivezetését: „Ez a múlt maradványa, amikor a szén-, gáz- és atomerőművek megszakítás nélkül működtek, az éjszakai felhasználás viszont nem volt jelentős.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!