Németország átalakítói olyan problémákat idéznek elő, amelyek nélkülük nem is léteznének. Majd e problémák megoldására egyre mélyebben turkálnak a németek pénztárcájában. 2009-ben a szövetségi köztársaság adóbevételei 524 milliárd eurót tettek ki, míg 2023-ban már 916 milliárdra rúgtak. Ez inkább rablásról árulkodik, semmint az adófizetőkkel szembeni felelős politikáról.
Az országot irányító szekta az ölébe hullott alkalomként használta fel a 2011-es fukusimai szökőárat arra, hogy feláldozza Németországot a világ megmentésének oltárán.
Ahogy az aztékok egy pillanat alatt kivágták áldozatuk élő testéből a még dobogó szívet, majd felmutatták azt a döbbent nézőseregnek, úgy fosztották meg az átalakítók országunkat a megbízható és megfizethető energiaellátásától, az ingadozó németországi áramellátást mutatva fel a világnak.
Az átalakítók ezt energiafordulatnak hívják, az aztékok pedig időben elnyújtott áldozatnak neveznék istenségük, a Ketzalkóatl (Tollaskígyó) javára. Az eredmény a két esetben ugyanaz: a műtét sikerül, a beteg meghal, Ketzalkóatl és a világmegmentők pedig örülhetnek. Az emberek és sorsuk ebben semmiféle szerepet nem játszik. A lényeg, hogy a vallási vezetők nyerészkedjenek. Az aztékoknál ez a papi kasztot jelentette, a szektánál a globális zöldipart és annak oligarcháit.
Legújabban a hőszivattyúk áramköltségével lőttük lábon magunkat. Egy hőszivattyú működtetőjeként erről első kézből, közvetlenül az energiafordulat gépterméből jelenthetek. 2006-ban a mi döntésünk volt, hogy új építésű házunkat olaj és földgáz helyett hőszivattyúval fűtsük. Ezt a döntést egyrészt azért hoztuk, mert idegenkedtünk attól, hogy olaj-, illetve gáztartályokat tároljunk a házunkban, illetve a kertünkben, másrészt pedig a szakmai hátteremből fakadt. Geológiai fúrómérnök vagyok, 1984 óta van gyakorlatom hőszivattyúkkal. Ezeket akkoriban a szászországi Borna lignitbányájának fűtésére használtuk. Az biztos, hogy nem zöldokokból választottuk ezt a megoldást a házunkban. Egyszerűen csak értelmét láttuk, hogy fűtésre aknázzuk ki a talajvíz energiáját. Különben is fel akartuk használni – akárcsak a régi rómaiak – a padlót is a szokásos fali fűtőtestek helyett. A kettő közötti jelentős hőmérséklet-különbséget bárki tapintással ellenőrizheti. A radiátoroknak sokkal melegebbeknek kell lenniük ahhoz, hogy lakótereket fűtsenek be. A hőszivattyú a Carnot-ciklusnak nevezett termodinamikai körfolyamat révén kevesebb energiabevitelt igényel, mint az olaj- és a gázkazán, és a padlófűtéssel, valamint jó szigeteléssel kiegészülve kiváló alternatívát jelent az energiatakarékos fűtésre.
