Az iparpolitika tekintetében olyan uniós szintű program kialakítását szorgalmazzuk, amely a gyártókat és a fogyasztókat egyaránt ösztönzi a zöld- és digitális átállásra az európai gazdaság erősítése mellett. A mi környezetvédelemmel kapcsolatos politikánk nem ideológiai és nem pártalapú. Az álláspontunk:

Azt valljuk, hogy a zöldátállás költségeit nem szabad az emberekre hárítani, és a normalitás talaján kell mozogniuk az elképzeléseknek. Nem hagyhatjuk, hogy a brüsszeli baloldali bürokraták lázálmai valósuljanak meg. Ehhez azonban a meglévő források bővítésének lehetőségeiről is párbeszédet kell folytatni az illetékes szereplőkkel. Ez összefügg mind a kohéziós politika hangsúlyainak meghatározásával, mind a következő hétéves költségvetési ciklus elfogadásával, amelyek szintén az elnökségünk idejére esnek. A zöld- és fenntartható átállás megvalósításakor teljes mértékben tiszteletben kell tartani olyan alapelveket, mint a technológiasemlegesség, a méltányosság és a szolidaritás, valamint a biztonságos és megfizethető energiaellátás. Hangsúlyozzuk azonban, hogy minden tagállamnak szuverén joga dönteni saját energiamixéről, Magyarország pedig elkötelezett nukleáris kapacitásainak fenntartása és bővítése mellett.

Az EU egyre növekvő mértékben függ a nélkülözhetetlen, kritikus nyersanyagok importjától, ezért fokozott erőfeszítésekre van szükség az alternatív lehetőségek kihasználásához. A körforgásos gazdaság irányába tett lépések szintén javítják a versenyképességet és csökkentik a függőséget a külső szereplőktől. Az elnökségi fél év alatt sürgetni fogjuk továbbá az európai értékláncok megerősítését is. Az EU iparának vissza kell szereznie a vezető szerepet a legfontosabb technológiák tekintetében is.

Versenyképességről nem beszélhetünk rugalmas és fenntartható munkaerőpiac és aktív korú népesség nélkül. Ennek megteremtése és fenntartása érdekében elengedhetetlen a demográfiai kihívások kezelésének átfogó vizsgálata, ugyanis a demográfiai, illetve munkaerőpiaci kihívások, az illegális migráció elleni küzdelem és a védelempolitika erősítésének kérdéskörei egyértelműen összefüggnek egymással. Mi, magyarok az európai gazdaságot érintő munkaerő­hiány megoldását nem a migrációban, hanem a munkaalapú társadalomban, a fia­talok bevonásában, az aktív idősödés támogatásában, a munka és a magánélet összehangolásában, ezzel összefüggésben a családok támogatásában, az európai gyermekek születésé­ben látjuk. Bár a családpolitika nem tartozik uniós hatáskörbe, és meggyőződésünk, hogy ezekben a kérdésekben a szuverén nemzetállamoknak kell dönteniük, a magyar családtámogatási modell jó példaként szolgálhat számos más országnak is, és a kormányzati intézkedéseink bemutatására a soros elnökség is jó alkalmat teremt.

Nem értünk egyet a tanács állandó képviselői által minősített többséggel elfogadott, átgondolatlan javaslatokat tartalmazó végső szöveggel a menekültügyi és migrációs paktum keretében a bizottság által javasolt, elsősorban menekültügyi reformokat megvalósító tíz jogalkotási dossziéból álló csomag tekintetében. 

A fentiekből az következik, hogy az elviek­ben az európai határok megvédéséért felelős vezető ennyire alkalmatlannak gondolja a saját maga által vezetett illetékes hatóságot arra, hogy megvédje Európa hatá­rait. A magyar modell pedig egyértelmű és sikeres: politikai akarat, jogi és fizikai határzár. Senki sem léphet be az ország területére, amíg az általa leadott menekültügyi kérelmet el nem bírálták. Elkeserítő adatként szolgál, hogy uniós viszonylatban a kiutasítási határozatok végrehajtási aránya 2022-ben mindössze 21,54 százalék volt. Elnökségünk alatt javasoljuk a működő magyar példa tanulmányozását európai szinten is.

Biztosítanunk kell továbbá az unión belüli mobilitást, a külső schengeni határok védelme és erősítése mellett a belső schengeni határok átjárhatóságát: támogatjuk Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Sajnos a különböző krízisek, mint például a szomszédunkban, Ukrajnában dúló háború vagy a külső határainkra zúduló és egyre növekvő migrációs nyomás súlyos kihívások elé állították a tagországokat. Ennek következményeként az egyes szakaszokon tagállami hatáskörben visszaállított határellenőrzések lényegében a schengeni övezet működését veszélyeztetik és kérdőjelezik meg. Égető szükség van az Európai Unió külső határainak megerősítésére és szigorúbb védelmére, hogy a belső határok ismét szabadon átjárhatók legyenek. A belső piac nyújtotta előnyök visszaállítása a szabad mozgáshoz való jog mellett esszenciális tényező az áruk és szolgáltatások szabad mozgása miatt is.

Ma azonban olyan ideológiák és mechanizmusok hatják át a brüsszeli intézményrendszert és az európai baloldalt, amelyekkel egy szuperállamot próbálnak létrehozni, ez a gyakorlatban viszont egy szétcsúszó intézményrendszert, évről évre gyengülő közösséget eredményez. Ahhoz, hogy megakadályozzuk Európa további hanyatlását, változásra van szükség szerte a kontinensen. A júniusi európai parlamenti választások esélyt adhatnak erre.
A szerző miniszterhelyettes 
(Európai Uniós Ügyek Minisztériuma)

Borítókép: Plenáris ülés az Európai Parlamentben, Strasbourgban (Fotó: Sathiri Kelpa/Anadolu/AFP)