Magyarország első alkalommal 2011. ja­nuár 1-jén vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Rendkívül sikeres elnökséget zártunk, annak ellenére, hogy Brüsszelben már akkoriban is hazánk demokratikus elkötelezettségét vitatták. A jelenlegi elnökségünk célja nem az, mint 2011-ben volt, hogy bemutatkozzunk Európában, hogy felkerüljünk a térképre. A következő fél évben soros elnökként azt akarjuk a gyakorlatban megmutatni, hogy miként működik az általunk elképzelt Európai Unió a konzervatív, keresztény értékek mentén.

Mi továbbra is az erős, független és szuverén nemzetállamokon nyugvó Európában hiszünk, éppen ezért elnökségünk prioritásának középpontjába a versenyképesség javítását helyeztük. Meggyőződésünk, hogy kontinensünk rangját és súlyát vissza kell állítani a világban. Nekünk, magyaroknak van víziónk, straté­giánk és megoldási javaslatunk Európa válságtüneteire. Történelmi időket él Európa, a háborúk, a belpolitikai viszályok és a koronavírus-járvány okozta nehézségek következtében Európa egyértelműen veszített versenyképességéből. Míg 2010-ben az EU tette ki a világ GDP-jének 22 százalékát, 2022-re ez az adat 17 százalékra csökkent.

Éppen ezért sajnálattal tapasztaljuk a baloldali politikusoknak azokat a kijelentéseit, amelyek mágnesként vonzzák az illegális bevándorlókat, és elutasítjuk az átgondolatlan javaslatokat tartalmazó migrációs paktumban megfogalmazott törekvéseket.

A migrációs válság következtében az EU nagy részét kitevő schengeni térségbeli szabad mozgás biztosítása és a határellenőrzések megszüntetése kudarcot vallott. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a szomszédos (és számos más) országok szigorításai a határátkeléseket illetően. Egységesen kell fellépnünk a migráció kezelése érdekében, törekednünk kell Európa kohéziójának megóvására, az elért szabadságok megőrzésére.

Kiemelten kezeljük majd a nyugat-balkáni térség integrációjának kérdését is. Immár huszonegy éve, hogy Thesszalonikiben uniós perspektívát ígértünk a térség országainak. Ennek az ígértetnek a betartása hitelességi kérdés. Elnökségünk alatt a bővítés napirenden tartásában, az egyes országok integrációs folyamatban való továbblépése elősegítésében lehet jelentős szerepünk. A magyar kormány aktív a bővítést illetően, a nyugat-balkáni országokat minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük, az érdemeken alapuló bővítési folyamatban hiszünk. Hiteles bővítési folyamatot kell prezentálnunk, a tagjelölt és potenciális tagjelölt államoknak tisztában kell lenniük a csatlakozáshoz szükséges lépésekkel. Az Euró­pai Unió­nak stratégiai érdeke, hogy a Nyugat-Balkán esetében ez megtörténjen. Jelenleg az EU bizonytalansága és az Ukrajnával kapcsolatban képviselt, politikai alapú, következetlen és az uniós polgárok érdekeit semmibe vevő hozzáállása a bővítési folyamat hitelességét vonja kétségbe.

Ami a pénzügyeket illeti, hazánk e téren is aktív szerepvállalást tervez. A magyar EU-elnökség alatt kell végrehajtani a kohéziós programok félidei felülvizsgálatát. A kohéziós programok előrehaladásának megítéléséről szóló politikai üzenetek meghatározóak lesznek a kohéziós politika jövőjével kapcsolatos és az EU-s költségvetésben betöltött szerepéről szóló többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során, amelyek várhatóan 2025 tavaszán indulnak az Európai Bizottság jogszabály­javaslatai mentén. Magyarország kiemelt feladata lesz a tanács munkájának irányítása a következő hétéves pénzügyi keret tárgyalására vonatkozó felkészülés során. A kialakult gyakorlatnak megfelelően már a 2024. első félévi belga EU-elnökség alatt is a magyar EU-elnökség tölti be a 2025. évi uniós költségvetéshez kapcsolódó napirendi pontok tárgyalása során a soros elnökségi tisztséget a tanács költségvetési bizottságában. A magyar EU-elnökség alatt el kell fogadni a 2025. évi uniós költségvetést a tanácsban.

A fenti témák mellett kiemelten kezeljük majd a védelempolitika uniós szintű megerősítését is.

Az elnökséget tisztán látjuk, az odáig vezető utat azonban bizonytalanság övezi. Az Euró­pai Unió kétségtelenül zivataros korszakát éli; bevándorlási hullámmal, háborús állapotokkal, belpolitikai zavargásokkal, továbbá az ­uniós intézményrendszer szereptévesztésével kell megbirkóznunk.
Idén lesz az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk huszadik évfordulója.

Sorsfordítóként tekintünk a június 9-i euró­pai parlamenti választásra, amelyben Európa jövője a tét. Úgy véljük, hogy csak egy jobboldali, konzervatív fordulat hozhat változást Euró­pában. Jelenleg az Európai Parlamentben a baloldali erők adják a többséget, azonban bízunk benne, hogy az európai emberek megelégelték az elmúlt években a baloldali elit elhibázott döntéseit, és változást követelnek. Az Európai Parlament hazánk hírnevét csorbító valótlan állításoktól hangos, a brüsszeli elit nem ismer határt, ha Magyarország ­rossz fényben való feltüntetéséről van szó. Az EP a szerződések módosítását kihasználva újabb és újabb eszközökhöz jutott ahhoz, hogy önkényes célkitűzé­seit érvényesítse, akár nyílt zsarolással is. Éppen ezért mindenkit arra biztatunk, hogy menjen el szavazni és tegye le voksát az erős, nemzetállamokon alapuló, békepárti Európa mellett.

A szerző parlamenti államtitkár, Európai Uniós Ügyek Minisztériuma

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Sophie Hugon/Hans Lucas/AFP)