idezojelek

A baloldal erőszakban fogant és semmit nem változott

Volt itt Fidesz-székházfoglalás, rongálások, füstgránátdobálás a rendőrökre, újságírók fenyegetése, randalírozás a köztévében.

Kis Ferenc avatarja
Kis Ferenc
Cikk kép: undefined
Fotó: Máthé Zoltán

„A baloldal, amióta csak létezik, egyszerre ígér új, békés és igazságos korszakot, amelybe a vezetésével az emberiség eljuthat, ugyanakkor büszkén hirdeti az erőszak szükséges voltát. És a mai napig a legerkölcsösebbnek tűnő célokkal törekszik a legerkölcstelenebb tetteit igazolni. A háború utáni politikai gondolkodás és gyakorlat Európában arra törekedett, hogy felszámolja az erőszakot a nemzetek között, a polgárok között, illetve az állami intézmények és a polgárok között. Ezzel a törekvéssel szemben a baloldal a mai napig fizikai erőszakra buzdít a kortársak ellen, veszélyeztetve testi épségüket és vagyonukat.”

A fenti sorokat egy kiváló német társadalomtudós házaspár, Klaus Schroeder és Monika Deutz-Schroeder fogalmazta meg A harc még nem ért véget – A baloldali erőszak története és aktualitásai című 2019-ben megjelent tanulmánykötetében.

A szerzőpáros megállapításai talán még aktuálisabbak manapság, mint néhány évvel ezelőtt, amikor megjelent a könyv. Korunk farizeusai itthon – a moralitás magaslataira képzelve magukat – hetek óta pocskondiázzák a teljes nemzeti, keresztény-konzervatív tábort, gyakran az újságírókat is. 

Közben viszont sorra születnek olyan bírósági döntések, amelyekben a baloldal soraiba tartozó politikusokat ítélnek el különböző erőszakos cselekményekért, de az érintettek és elvtár­saik, hűen az elődeikhez, egy vállrándítással vagy a klasszikus „na és?” reakcióval elintézettnek tekintik az ügyeket. Sőt, még ők próbálnak mártírokat faragni az elítéltekből mint a rendszer üldözötteiből. 

Ezen persze nem kell meglepődni, hiszen Gyurcsány Ferenc jobbkeze, Varju László és a párizsi olimpia egyik hazai lobbistája, a momentumos Fekete-Győr András csak azt tette, ami a politikai önazonosságuk része.

A magyarországi baloldal történetéből rengeteg példát lehet sorolni az erőszak tudatos alkalmazására az elmúlt száz évből. Csak címszavakban emlékeztetnék néhányra a sok közül: vérengző Lenin-fiúk, ÁVH-s verőlegények, recski munkatábor, az 1956-os forradalom utáni megtorlás akasztásokkal, súlyos börtönévekkel.

A rendszerváltás után is feléledt az új bolsevik generáció: Léderer Sándor, négy társával együtt, 2000. november elsején a Rákosiék által lebontott városligeti Regnum Marianum templom helyén álló emlékmű fakeresztjét lefűrészelte és ráfestett egy vörös csillagot mellé a Budapesti Felszabadítási Front felirattal. 

Mindez csak a bemelegítés volt, aztán 2006-ban jött a hazudozás mestere, Gyurcsány Ferenc, akinek rendőrsége gumilövedékekkel a tüntető tömegbe lőtt, több embernek egészségkárosodást okozva, illetve békés tiltakozók, sőt csupán járókelők százait is viperával, kardlappal, ököllel véresre vertek.

A 2010 utáni időkben sem lanyhult a baloldali erőszak: volt itt Fidesz-székházfoglalás, rongálások, füstgránátdobálás a rendőrökre, újságírók fenyegetése, randalírozás a köztévében.

A magyar parlamentarizmus meggyalázása, hogy képviselő lehet az a Jámbor András, aki a szélsőbaloldali Szikra Mozgalom, illetve a Mérce nevű kommunista portál alapítója, ahol a fizikai erőszakot nyíltan hirdető írások jelennek meg. Nem csoda, hogy tavaly februárban Jámborék nemzetközi – német és olasz – elvtársai Budapesten rendeztek embervadászatot, súlyos sérüléseket okozva ártatlan embereknek.

Itt az ideje, hogy nagyon határozott, kemény választ adjunk a baloldalnak, amely vérszemet kapott, és a sárba akar tiporni minket!

A harc valóban nem ért véget.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök. Az ötvenes évekre emlékeztető kommunista tempóban fenyegeti és gyalázza a bírókat, ügyészeket, az egyházat és politikai ellenfeleit (Fotó: Máthé Zoltán)

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Nevelőedző

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

Nem állunk meg Schwechatnál

Ambrus-Jobbágyi Zsófia avatarja
Ambrus-Jobbágyi Zsófia

Tizenkét héttel később

Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Kik követik Magyar Pétert?

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.