Az új szabályozás eredményeként a hagyományos mellett úgynevezett mini-, családi és munkahelyi bölcsődék jöttek létre, amelyeknek köszönhetően mára már minden harmadik magyar településen működik bölcsőde (2010-ben még csak minden tizedikben volt). Az új, rugalmas ellátási formák száma dinamikusan növekszik, a minibölcsődék jelenleg csaknem négyezer, a családi bölcsődék pedig több mint 8700 férőhelyet biztosítanak a legkisebbeknek.
Folyamatosan javul az országos lefedettség is, hiszen 2010-hez képest már csaknem három és félszer annyi – több mint 1100 – településen biztosított az ellátás, a férőhelyek száma pedig 32 ezerről mintegy 65 ezerre emelkedett, miközben a bölcsődei csoportok száma négyszeresére nőtt.
Az ellátás folyamatos javulásával, a férőhelyek számának emelkedésével, valamint a mérföldkőnek számító gyed extra bevezetésével egyre több kisgyermekes édesanya tér vissza a munkaerőpiacra, ami a foglalkoztatási adatok javulásában is megmutatkozik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 és 2023 között a három év alatti gyermeket nevelő 25–49 éves nők foglalkoztatási rátája 67-ről 78 százalékra emelkedett, ami a bölcsődei férőhelyek iránti igényt tovább növeli.
A lakóhely közelében elérhető, korszerű, biztonságos bölcsődei szolgáltatások biztosítása érdekében jelenleg is csaknem tízezer új bölcsődei férőhely épül, ami a foglalkoztatás szintjének javítása mellett a fiatal családok helyben maradását is lehetővé teszi. Ezt a célt szolgálják az otthonteremtő támogatások, a falusi csok és a 2024 januárja óta elérhető csok plusz is.
Magyarországon a sikeres települések legfontosabb erőforrásait az ott élő családok jelentik, támogatásuk és védelmük ezért az állam mellett az önkormányzatok, valamint sarkalatos törvényünknek megfelelően a civil és egyházi szervezetek, a média és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata. Hazánk abban a szerencsés helyzetben van, hogy az állam és az önkormányzatok számíthatnak egymásra, és az együttműködés eredményeként az elmúlt években számos családbarát kezdeményezés és intézkedés valósulhatott meg.
A kormány és az önkormányzatok többsége ugyancsak egyetértenek abban, hogy annak az országnak és annak a településnek van jövője, ahol a családok jól érzik magukat, ahol szeretnek élni.
Ha a kormány és az önkormányzatok közötti összefogással kiszámítható, családbarát környezetet tudunk teremteni – amelynek alapját a stabil munkahelyek, a saját otthonok, illetve a településeken elérhető jó minőségű szolgáltatások és ellátások (bölcsőde, óvoda, iskola, játszóterek stb.) megteremtése adja – jó esély van arra, hogy a fiatal családok gyarapodása, bővülése még szembetűnőbb lesz az országban. Nem utolsósorban pedig fontos a tapasztalatcsere, hogy a települési önkormányzatok a jól bevált családbarát gyakorlatokat megismerhessék, megosszák egymással és alkalmazni tudják.
Ezt a célt támogatta a napokban megrendezett Családbarát Települések Expó is, amely Kecskemét és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért együttműködésében valósult meg.
Az egész napos rendezvényen számos, a családok ügye iránt elkötelezett magyarországi település és családszervezet mutatta be családbarát programjait.
A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke
Borítókép: Egyre több bölcsődei férőhely áll a kisgyermekes családok rendelkezésére (Fotó: Bach Máté)
