Békemenet: mi vagyunk a többség!

Vélemény

Békemenet: mi vagyunk a többség!

A június 9-i választásokon Európa hosszú távú sorsáról dönthetünk.

Deák Dániel

Európa Békemenet nemzeti baloldal választási kampány 2024. 05. 17. 4:40

Fotó: Kurucz Árpád

Hasonló reményeket fűztek korábban a Vona-féle Jobbikhoz is, amikor Simicska Lajos is beállt a párt mögé. Akkor is a „se Orbán, se Gyurcsány” volt a fő üzenet, és Magyar Péterhez hasonlóan nem akartak összefogni senkivel. Ennek hamar meg is lett az eredménye: a 2018-as parlamenti választáson a Fidesz kétharmados győzelmet ért el, míg az ellenzéki térfél erősen megosztottá vált.

Említést kell tennünk a közvélemény-kutatásokról is, hiszen

mind Vona Gábor, mind a Momentum kapcsán ugyanazok a hangzatos szlogenek születtek a különféle baloldali kutatócégek mérései alapján, mint amelyeket most Magyar Péter esetében is látunk. Szinte nem telik el nap, hogy ne jelennének meg egymásnak teljesen ellentmondó felmérések, és ismét hallhatjuk a „Zzárul az olló!” felkiáltást. Ismerős lehet ez még sokaknak, ugyanis a 2022-es parlamenti választás kampányában is ezt élhettük át.

Egy nappal a választás előtt például a Publicus Intézet 47-47 százalékot mért a két politikai oldalnak, míg a valóságban jóval tíz százalék feletti volt a különbség a Fidesz és a balliberális összefogás között. De hasonlóan téves felméréseket közölt a Závecz Research és a Republikon Intézet is, amelyek szoros állásról és kiélezett küzdelemről közöltek kutatásokat. Mindez nem akadályozza meg a baloldali sajtót abban, hogy továbbra is komoly szakmai műhelyekként hivatkozzanak ezekre a cégekre. Úgy tesznek, mintha a valóságot ábrázolnák, pedig legfeljebb a megrendelők vágyait vetítik ki a grafikonokra.

Gyurcsány Ferencék is foghatják a fejüket, ugyanis Magyar Péter megjelenése azt üzeni nekik: a külföldi finanszírozók le akarják váltani az ellenzéket, új szereplőkkel akarnak próbálkozni. Gyurcsányék ugyanakkor nem először találkoznak ilyen helyzettel, és eddig mindig ellenálltak. Hallották Vona Gábortól, Fekete-Győr Andrástól és Márki-Zay Pétertől is ezeket a mondatokat, majd lépésről lépésre ledarálták őket.

Most is bekövetkezhet egy hasonló helyzet, de ez attól függ, hogy milyen eredményt ér el a DK június 9-én. 2026-ig azonban még sok idő van, Magyar Péternek pedig előbb-utóbb együtt kell működnie Gyurcsány Ferenccel, ha máshol nem, akkor a Fővárosi Közgyűlésben. Ott ugyanis az előrejelzések szerint egy sokszínű testület fog kialakulni, ahol még akkor is partnereket kell keresnie a DK–MSZP–Párbeszéd-féle koalíciónak, ha Karácsony maradna a főpolgármester. Ha például Magyar Péterék kisegítik Gyurcsányékat a fővárosban, akkor rögtön elkezdődik az a folyamat, ami a Momentum és a Jobbik eljelentéktelenedéséhez vezetett. De ugyanilyen helyzet lesz a 2026-os választási kampány, ahol ismét megjelenik majd az összefogás iránti vágy a baloldalon.

Ez ugyanakkor a baloldal belső ügye lesz.

A nemzeti oldal számára a legfontosabb, hogy kitartson azon értékek mellett, amelyeket következetesen képviselt az elmúlt évtizedekben. Az EP- és az önkormányzati választás toronymagas esélyese a Fidesz–KDNP. Az esélyt azonban be kell váltani, el kell menni szavazni. A mozgósításnak kulcsfontossága lesz, ebben is segíthet a június 1-jei békemenet, amely várhatóan megújuló lelki erőt ad a jobboldali szavazótábornak.

Ugyanez történt a 2021-es békemeneten, amelyet közvetlenül azután tartottak, hogy Márki-Zay Péter lett a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Az október 23-i békemenet is megmutatta, hogy a többség a jobboldalon van, ami a választáson be is igazolódott, rácáfolva ezzel a közvélemény-kutatásokra.

A szerző a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Megafon tagja