A brüsszeli békepárti konferencia betiltása és a békepárti szlovák kormányfő, Robert Fico elleni fegyveres merénylet is jól példázza, hogy nem könnyű ma a békepártiak helyzete Európában. Magyarország is tüske a köröm alatt, Magyar Péter feltűnése és látványos felfutása is egy olyan globalista projekt, amelynek célja hazánk békepárti álláspontjának gyengítése. Már csak rövid idő van hátra a június 9-i választásokig, de egy biztos: a valaha volt egyik legfontosabb európai parlamenti választás előtt állunk, Európa sorsa hosszú távon dől el rajta.
Sokszor jelenik meg értetlenkedőnek tűnő vélemény a balliberális oldalon azzal kapcsolatban, hogy vajon miért a háború és béke kérdését emelte középpontba a kormányoldal a mostani választási kampányban. Úgy tesznek, mintha nem tudnák. A válasz ugyanis egyértelmű: június 9-én európai választás lesz, amelyen Európa hosszú távú sorsáról dönthetünk.
A mostani legfontosabb kérdés pedig nem más, mint a háború és béke kérdése. Európa vagy változtat a mostani irányon, és szakít a háborús hergeléssel, vagy továbbmegy az eddigi úton, aminek a vége a harmadik világháború lehet. Magyarország világos békepárti álláspontot képvisel a háború kitörése óta, ugyanakkor csak akkor válhat végre többségivé az álláspontunk Európában, ha a mostani választáson a békepárti erők sikeresen szerepelnek.
Természetesen ezt tudják a globalista politikai körök is, ezért igyekeznek bagatellizálni ezt a kérdést, és úgy tenni, mintha másról szólna ez a mostani választás. Magyar Péter is ezt a taktikát választotta. Több kampányeseményen is arról beszélt, hogy szerinte ma Magyarországon mindenki békepárti, a kormányoldal kampánya indokolatlan. Vagyis Magyar Péter szerint Gyurcsányék és a baloldal is békepárti – azok, akik fegyverek és katonák küldéséért kampányolnak évek óta. Természetesen mindannyian tudjuk, hogy ez nem igaz, Magyar Péter mégis ezzel kampányol. Hasonlít mindez arra, amit a migrációs válság során is láttunk a balliberális politikusok kommunikációjában: a bevándorlást álproblémának tartották, azt mondták, senki sem akar kötelező betelepítési kvótákat, azt csak a Fidesz találja ki. Ahogy akkor, úgy most is
világos a céljuk: elterelni a figyelmet a választás valódi tétjéről, és úgy tenni, mintha sem a bevándorlás, sem a háború ügye nem lenne fontos. A Magyar Péter mögött álló politikai és gazdasági körök abban érdekeltek, hogy a magyar békepárti álláspont meggyengüljön. Ezért próbálnak terelni és bagatellizálni.
A jelek szerint a legújabb globalista projekt a korábbiakhoz hasonlóan kudarcot fog vallani. Magyar Péter megjelenése ugyanis egyértelműen a balliberális oldalt osztotta tovább, míg a Fidesz táborát nem érintette. Sőt! Az agresszív politikus feltűnése összezárta a jobboldalt, új lendületet adott a Fidesz politikai közösségének.
Hasonló volt a helyzet Márki-Zay Péter esetében is, aki feltűnésével először riadalmat keltett a jobboldali táborban, majd a 2021. október 23-i békemenet lendületet adott, és 2022-ben jött a kétharmados fideszes győzelem. Most is hasonlóra számítok, a június 1-jei békemenet világosan megmutathatja majd, hogy a többség a békepárti oldalon van, míg a legújabb baloldali próbálkozás csak a már eddig is a baloldalon lévő szavazótábort osztotta újra.
A balliberális oldal pártjai közül a legnagyobb bajban a Momentum van. Ha visszaemlékezünk, a párt 2017-es létrejötte nagyban hasonlított a Magyar Péter-féle jelenségre. Pillanatok alatt a semmiből több százezer aláírást gyűjtöttek össze a budapesti olimpia ellen, Fekete-Győr Andrást a fiatalkori Orbán Viktorként ábrázolták, a balliberális sajtó pedig történelmi fordulatot vizionált. Ehhez képest ma a Momentum ott tart, hogy várhatóan egyetlen EP-mandátumot sem szerez, mind Cseh Katalin, mind Donáth Anna kiesik az európai politikából, ami egyben a Momentum megszűnését is eredményezheti. A Momentum példája is mutatja, hogy van egy jelentős szavazótábor az ellenzéki térfélen, amelyik mindig beleszeret az aktuális reménységbe, majd amikor jön egy új szereplő, gondolkodás nélkül továbbáll.
Hasonló reményeket fűztek korábban a Vona-féle Jobbikhoz is, amikor Simicska Lajos is beállt a párt mögé. Akkor is a „se Orbán, se Gyurcsány” volt a fő üzenet, és Magyar Péterhez hasonlóan nem akartak összefogni senkivel. Ennek hamar meg is lett az eredménye: a 2018-as parlamenti választáson a Fidesz kétharmados győzelmet ért el, míg az ellenzéki térfél erősen megosztottá vált.
Említést kell tennünk a közvélemény-kutatásokról is, hiszen
mind Vona Gábor, mind a Momentum kapcsán ugyanazok a hangzatos szlogenek születtek a különféle baloldali kutatócégek mérései alapján, mint amelyeket most Magyar Péter esetében is látunk. Szinte nem telik el nap, hogy ne jelennének meg egymásnak teljesen ellentmondó felmérések, és ismét hallhatjuk a „Zzárul az olló!” felkiáltást. Ismerős lehet ez még sokaknak, ugyanis a 2022-es parlamenti választás kampányában is ezt élhettük át.
Egy nappal a választás előtt például a Publicus Intézet 47-47 százalékot mért a két politikai oldalnak, míg a valóságban jóval tíz százalék feletti volt a különbség a Fidesz és a balliberális összefogás között. De hasonlóan téves felméréseket közölt a Závecz Research és a Republikon Intézet is, amelyek szoros állásról és kiélezett küzdelemről közöltek kutatásokat. Mindez nem akadályozza meg a baloldali sajtót abban, hogy továbbra is komoly szakmai műhelyekként hivatkozzanak ezekre a cégekre. Úgy tesznek, mintha a valóságot ábrázolnák, pedig legfeljebb a megrendelők vágyait vetítik ki a grafikonokra.
Gyurcsány Ferencék is foghatják a fejüket, ugyanis Magyar Péter megjelenése azt üzeni nekik: a külföldi finanszírozók le akarják váltani az ellenzéket, új szereplőkkel akarnak próbálkozni. Gyurcsányék ugyanakkor nem először találkoznak ilyen helyzettel, és eddig mindig ellenálltak. Hallották Vona Gábortól, Fekete-Győr Andrástól és Márki-Zay Pétertől is ezeket a mondatokat, majd lépésről lépésre ledarálták őket.
Most is bekövetkezhet egy hasonló helyzet, de ez attól függ, hogy milyen eredményt ér el a DK június 9-én. 2026-ig azonban még sok idő van, Magyar Péternek pedig előbb-utóbb együtt kell működnie Gyurcsány Ferenccel, ha máshol nem, akkor a Fővárosi Közgyűlésben. Ott ugyanis az előrejelzések szerint egy sokszínű testület fog kialakulni, ahol még akkor is partnereket kell keresnie a DK–MSZP–Párbeszéd-féle koalíciónak, ha Karácsony maradna a főpolgármester. Ha például Magyar Péterék kisegítik Gyurcsányékat a fővárosban, akkor rögtön elkezdődik az a folyamat, ami a Momentum és a Jobbik eljelentéktelenedéséhez vezetett. De ugyanilyen helyzet lesz a 2026-os választási kampány, ahol ismét megjelenik majd az összefogás iránti vágy a baloldalon.
Ez ugyanakkor a baloldal belső ügye lesz.
A nemzeti oldal számára a legfontosabb, hogy kitartson azon értékek mellett, amelyeket következetesen képviselt az elmúlt évtizedekben. Az EP- és az önkormányzati választás toronymagas esélyese a Fidesz–KDNP. Az esélyt azonban be kell váltani, el kell menni szavazni. A mozgósításnak kulcsfontossága lesz, ebben is segíthet a június 1-jei békemenet, amely várhatóan megújuló lelki erőt ad a jobboldali szavazótábornak.
Ugyanez történt a 2021-es békemeneten, amelyet közvetlenül azután tartottak, hogy Márki-Zay Péter lett a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Az október 23-i békemenet is megmutatta, hogy a többség a jobboldalon van, ami a választáson be is igazolódott, rácáfolva ezzel a közvélemény-kutatásokra.
A szerző a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Megafon tagja
