Korunk hőse: a műember

Vélemény

Korunk hőse: a műember

Az „okos” gépek életünk egyre több területén válnak uralkodóvá, vezérlőelvvé.

Faggyas Sándor

mechanizálódás műember információs társadalom mesterséges intelligencia (MI)gép 2024. 05. 18. 7:10

A kívülről vezérlés (ma már tudjuk) az úgynevezett információs társadalomban a felületfüggőségen keresztül történik.

Petőfi – ő is még valaki volt – anyja ajkán csüggött, „mint gyümölcs a fán”, a senki viszont a tévé képernyőjén, a számítógép/laptop/tablet/stb. monitorján, mindenféle „okos” kütyük kijelzőjén csügg, függ, és az érzékszerveit lebilincselő, elméjét rabul ejtő szünetmentes ingerözön, kommunikációs kakofónia és szemfényvesztés miatt észre sem veszi, hogy a semmi ágán ül szíve.

Az ember eljelentéktelenedése, egyúttal elgépiesedése korunkban már globális, univerzális trend. Ám ez a folyamat nem a második, sőt nem is az első világháború után kezdődött el.

A nagy jobboldali, hívő keresztény filozófus, Molnár Tamás negyedszázada megjelent Lélek és gép – a technológia kísértése című mesterművében igen pontos, plasztikus leírását és értelmezését adja a szellem-, társadalom- és civilizációtörténeti folyamatnak, amely során – a XVII. századtól kezdve, aztán a XX. században kiteljesedve – a nyugati civilizáció és kultúra alapelve (telosza) a lét valamennyi aspektusának „könyörtelen mechanizálódása”, gépiesedése lett a mindennapi és a közélettől a munka és a szabadidő világán át a tudományig és a kommunikációig.

Az újkor hajnalán a Descartes által eszményített és abszolutizált mechanika azt az új képzetet vonta maga után, hogy ebben a világban – az egyes embertől a társadalmon át a természetig. sőt az univerzumig – minden mechanikusan, a matematika és a fizika törvényei szerint történik, a gép ott van minden jelenség és tevékenység kezdetén és végén: ő lett az alfa és az ómega!

Ebben a világ(látás)ban az ember már nem Isten képmása, hanem egy inger-/reakciómechanizmus, egyfajta reflexgépezet, illetve „egy libidóval teli zsák”.

A „tudományos fejlődés”, a mechanizálódás legújabb terméke a mesterséges intelligencia, ami megrendelői, fejlesztői, alkalmazói, felhasználói számára a vallás, illetve Isten szerepét tölti be, amely minden kérdésre, problémára, igényre megadja a megoldást. Az „okos” gépek életünk egyre több területén válnak uralkodóvá, s helyettesítik az emberi spontaneitást, képzeletet, kreativitást, szabadságot, életet.

Korunk hőse a Gépvilágot képviselő műember, mely előbb-utóbb tényleg intelligensebb lehet az őt teremtő embernél, de van egy alapvető fogyatékossága: nincs szíve és lelke. Számára a pünkösdi csoda sem jelent semmit. Nekünk, isteni teremtményeknek azonban, akik porból lettünk és porrá leszünk, a Szentlélek kitöltetésének holnapi ünnepe ismét lehetőséget kínál arra, hogy lelkileg újjászülessünk és részesüljünk a mindennél értékesebb ajándékból, a soha el nem fogyó isteni szeretetből.

Emeljük fel hát szemünket a monitorról és szívünket az ég felé!