A robot szorgalmasan szolgáltatja az adatokat.
Kiderül, hogy a világ összes országa létezik, de a Koreai Köztársaság és Kína között nincs semmiféle ország. Bárhogy is tekergetjük-nagyítgatjuk az érintőképernyőt, Észak-Korea nem létezik. Ez persze tökéletesen érthető, a Korean Air két utasszállítója is lezuhant egykoron politikai okokból, az egyiket a Szovjetunió lőtte le 1983-ban, mert tiltott útvonalon közlekedett, a másikat pedig észak-koreai ügynökök robbantották fel 1987-ben.
Azóta cseppet se lett békésebb a világ, sőt, ilyen furmányos, sok irányváltással járó ázsiai repülésben még sosem volt részem. Az kissé megnyugtató, hogy a repülőgépet is mesterséges intelligencia irányítja, de ott van a robot fölött egy ember, a pilóta, aki mindig felül tudja bírálni gépi segítőjét, ha az nem annyira képzett politikailag.
Nem mondható, hogy nem politizálnak a robotok, hiszen erre is alkalmasak, főleg ha médiáról van szó. Csak az hiányzik belőlük, ami a médiát érdekessé és fogyaszthatóvá teszi: az emberi szellem és stílus. Az optimista álláspont szerint a mesterséges intelligencia használata leveszi az újságíró válláról a terhek egy részét, és jobban tudnak koncentrálni az olyan feladatokra, amelyekhez ember szükséges, vagyis a hosszú elemzésekre, a tényfeltárásra, a rengeteg interjúval járó kutatómunkára. A pesszimista olvasat rávilágít, hogy a robotok használata a sajtóban sokkal gyorsabbá tette a munkát, sokkal több cikk születik, így az újságírók ma már nem tudnak heteken át kutatni, ahogy az elemzők se tudnak leülni egy-egy órán át magyarázni valamilyen politikai jelenségről a hozzáértő médiamunkásnak.
A cikkek özönlenek a virtuális térben, a hitelesség ellenőrzése pedig szinte lehetetlen, hiszen igencsak profi robotok öntik a kiválóan megírt és megszerkesztett álhíreket a nagy hírgyárakhoz.
Mivel a pokoli hangzavarban csak az tud megmaradni, aki felveszi a tempót, az összes médium kénytelen elfogadni, hogy a hírgyárak, mint az AP, a BBC vagy az AFP, igazat írnak, és az ő robotjaik termékeit lefordítják a többi robotok helyi felhasználásra. Így születnek beszámolók afrikai háborúkról, dél-amerikai politikai zavargásokról vagy az ukrán frontról.
Ha tízen megírják ugyanazt az álhírt, az igazzá válik, hiába ágál ellene az egyetlen ember, aki a helyszínen látja, hogy megtévesztés az egész, a robotok hazudnak. Nyemcsof is így született.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!