Ezután úgy gyömöszölik be az autó hátsó ülésére a gyomorlövést kapott Ficót, mint egy zsákot. Nézni is rossz. Hát még átélni, hiszen már tudjuk, hogy végig eszméleténél volt az életveszélyesen megsebesült vezető. A fájdalom, a félelem mellett biztosan átfutott rajta, hogy körülötte pánik, tanácstalanság uralkodott el azokon, akikre ő az életét bízta. Mert hitt abban, hogy a személybiztosítói profik. Ám ebben a tragikus pillanatban megmérettek és könnyűnek találtattak. Kiderült ugyanis, hogy hiába teljesít valaki jól a fizikai teszteken, a közelharcedzéseken, a lövészeteken, ha éles helyzetben nem képes azt tenni, amire kiképezték. 

Sajnos ma olyan időket élünk Európában, amelyekről azt hittük, hogy már sosem jöhetnek vissza. De itt vannak. Véres háború, terror, szervezett bűnözés, gyengülő állam, amelyet szélsőbaloldali ideológiák őrölnek fel. A béke évtizedei alatt kellemes borzongással néztük az amerikai akciófilmek sztárjait. Akik végül mindig győznek, megmentik a gyengéket, megbüntetik a gonoszokat. Úgy néztük, hogy azt hittük, ez nálunk úgysem történhet meg. Mert Európa egy öreg, unalmas, ám biztonságos világot teremtett lakói számára. Ahol semmi szükség nincs profi politikusokra, bőven megfelelnek az ideológia által vezérelt, félművelt dilettánsok. Elég, ha néhány jól hangzó szlogent szajkóznak, nem számít a tudás, a tapasztalat, a szakértelem.

Így tekintettünk, tekintettek a katonákra, a hadseregekre is. Mint szükséges rosszra, ami csak viszi a pénzt. Ahelyett, hogy migránsok betelepítésére, erőszakos zöldítésre, LMBTQ-jogok biztosítására, nemátalakító műtétekre költenék. Nem kellettek a profi katonák, elég volt amatőr politikusok ötleteinek eszement finanszírozása. Kismamáknak tervezett gyakorlóruha (sic!), mosdók a nemüket éppen eldönteni nem tudóknak és még számtalan bugyuta dolog. 

Akik az orosz–ukrán háború első pillanataiban gyorsan leszerelnek. Elvégre nekik ez csak egy munkahely, ők amatőrök, hiszen ezt várták el tőlük. Most meg ugyanezek a dilettáns politikusok hisztérikusan keresik a profi katonákat. Akiket aztán vágóhídra küldhetnek a biztonsághoz semmit sem konyító kormányaik.

Tudomásul kell vennünk, hogy az amatőrök ideje lejárt –vagy inkább soha nem is volt itt. Valódi profik kellenek, ha az Európai Unió túl akarja élni ezt a mély és súlyos válságot. 

A katona, a rendőr, a tűzoltó, a titkosszolgálati szakember pedig legyen az, ami. Profi. Sőt hivatása legjobbja. Mert csak így tudja elvégezni a rábízott feladatokat éles helyzetben, rendkívüli körülmények között is. Ellenkező esetben újra és újra be fog következni a baj. Már nem lehet kísérletezni, a tapasztalat és a szakértelem embereinek ideje jött el. Nekik adjunk teret, bízzuk rájuk a jövőnket!

A szerző az Alapjogokért Központ 
biztonságpolitikai tanácsadója