Ehhez megfelelő, képzett munkapiaci szereplők kellenek. Ez az oktatásügy jelentőségét húzza alá. Az elöregedő társadalom fogyasztási szerkezete átalakul, s egyre többe kerül az egészséges időskor biztosítása. A gyógyszerek, a gyógyítás, az ápolás költségei nőnek. 

Új kihívás a modern társadalomban a mesterséges intelligencia, a technika rendkívül gyors fejlődése. Ha a modern technika kiváltja az embert, akkor aligha lehet az időskori megélhetést csak a foglalkoztatottak befizetésére alapozni. Ez már látszik nálunk is: a kiskereskedelemben olyan technikai megoldásokkal csökkentik az alkalmazottak számát, hogy „fizess magad” pénztárakat alkalmaznak. Jószerint csak az árufeltöltésnél van szükség nem különösebben képzett, de a multicégeknél nálunk jól megfizetett munkaerőre.

 Ez nemcsak igazságosabbá tenné a nyugdíjrendszert, de pozitív visszahatással lehetne a demográfiai mutatókra is.

A költségvetésben az adóbevételek felhasználásának tervezésénél számolni kell tehát mindenképpen a nyugdíjrendszer forrásigényével, a járulékok nem lesznek elegendők. Nyilván szükség lesz a profitból származó központi bevételekre is a bérarányos járulékok (adók) mellett, hogy kellő forrás álljon rendelkezésre. A technikai innovációk miatt a jövőben csökkenő munkaerőigény mellett már most is vannak foglalkoztatási gondok. A mai dél-európai országokban (jó példa erre Spanyolország) már jelenleg is igen magas a fiatalkorú munkanélküliek aránya. Nekik vajon miből lesz nyugdíjuk?

Közepesen képzett emberek ráadásul nem nagyon fognak tudni a munkapiacon elhelyezkedni. A termelési folyamatban a magasan képzettekre lesz szükség; de azért lesznek továbbra is olyan szolgáltatói ágazatok, amelyekben a munkafolyamatokat nehéz gépesíteni, s ezeken a területeken továbbra is szükség lesz nem különösebb speciális kiképzéssel rendelkező munkavállalókra.

Továbbá arra is, hogy értelmes tevékenységgel tudják tölteni napjaikat, akár már aktív életszakaszukban, akár viszonylag hosszú idős korukban. Akkor is, ha nem a munkapiac részesei.

 Egyetemen, közoktatásban is. Azonban akkor, ha a bölcsészkarok tanárszakjaira nagyon alacsony pontszámú, a középiskolában nem alaposan felkészített diákokat veszünk fel, az oktatás színvonala mindenütt esni fog.

Mint látható, a költségvetés tervezéséhez átfogó társadalomfilozófiai koncepció szükséges. Csak így lesz fenntartható és tudásalapú a társadalom.

A szerző közgazdász, professor emerita