Nemrég publikáltuk a XXI. Század Intézetnél az Európai Stabilitás Indexet, amelyben az uniós tagállamokat rangsoroltuk a politikai, társadalmi és gazdasági stabilitásuk alapján. Az adatokból világosan látszik, hogy Európa lejtmenetben van, a koronavírus-járvány után a háború is megingatta az európai országok stabilitását, különösen a gazdasági helyzet romlott.
A háború közelsége miatt a legsúlyosabban a közép-európai régiót érintette a válság, így nem véletlen, hogy Magyarország és immár Szlovákia is a leghangosabban békepárti álláspontot képviselő ország. A helyzet egyértelmű: amíg nincs béke és az EU országai a saját állampolgáraik helyett a háborúra költik az adófizetők pénzét, addig a kontinens nem tud kilábalni a válságból.
De nézzük a részleteket!
Sokan meglepődtek Orbán Viktor múlt heti, Kossuth rádiónak adott interjúján, amelyben arról beszélt, hogy
a béke költségvetése már a fiókban van.
A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy ha vége lesz a háborúnak, akkor lényegesen nagyobb lesz a magyar gazdaság, így a költségvetés mozgástere is. A balliberális sajtó természetesen nagyokat nevetett mindezen, azonban a helyzet teljesen világos:
amíg Ukrajnában nincsen béke és az EU önti a pénzt a háborúba, elszívva ezzel a forrásokat az európai gazdaságból, addig nem lesz érdemi gazdasági fellendülés, ami hazánk számára is rendkívül hátrányos, a magas energiaárakról és az energiaellátási bizonytalanságokról nem is beszélve.
Nem kell ennek belátásához sokat keresgélni, elég csak az Európai Bizottság korábbi előrejelzéseit elővenni, amikor már a koronavírus-járvány utáni fellendülés időszakában, de még a háború kitörése előtt voltunk. A bizottság akkor azt prognosztizálta, hogy az EU gazdasága 2022-ben négy százalékkal, 2023-ban pedig közel három százalékkal fog növekedni. Ehhez képest 2022-ben ugyan még összejött uniós szinten a 3,6 százalékos növekedés, de 2023-ban beköszöntött a stagnálás, csupán 0,7 százalékos minimális növekedést tudott produkálni az EU összesített gazdasága, míg az egyik legfontosabb gazdasági partnerünk, Németország recesszióba süllyedt. Röviden összefoglalva: Európa lejtmenetben, a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók rendkívüli módon megviselték a kontinens gazdaságát.
A 2024-es évre sem túl biztatók az előrejelzések, éves szinten legfeljebb egyszázalékos növekedést várnak. Könnyen belátható, hogy ha nem lenne háború, Európa gazdasága akár 3-4 százalékkal is növekedne. Ugyanezt támasztotta alá a fent idézett Európai Stabilitás Index is, amelyet a XXI. Század Intézet készített számos mutató alapján.
Világosan látszik az adatokból, hogy Európa gazdasága megszenvedi a háborút, míg a versenytársak lehagyják.
Az EU részeként sajnos Magyarország sem tudott mentesülni a háború negatív következményeitől, az inflációs és energiaválság hazánkat is érdemben megviselte. Idén ugyan már mérséklődött az infláció és a gazdasági növekedés is beindult, ugyanakkor a GDP növekedése még jóval elmarad a háború előtti szinttől. Mindezek fényében nem meglepő, hogy
hazánk az egyik leghangosabb képviselője a békepárti álláspontnak, és Orbán Viktor, miután Magyarország átvette az EU soros elnökségét, azonnal békemisszióra indult Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és Washingtonba, hogy mindent megtegyen a mihamarabbi tűzszünet, majd béketárgyalások érdekében.
Szerencsére a magyar kormányfő erőfeszítései a rengeteg brüsszeli kritika ellenére nem tűnnek hatástalannak. Ahogy Szijjártó Péter részletezte, Orbán Viktor békemissziója után a svájci külügyminiszter találkozott az orosz külügyminiszterrel, az amerikai és az orosz védelmi miniszter telefonon tárgyalt egymással, Zelenszkij ukrán elnök pedig Donald Trump elnökkel beszélt. Emellett Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Corriere della Sera olasz napilapnak adott interjúban elismerte, hogy Ukrajnában népszavazást kellene tartani a béketárgyalásokról, a háború nem folytatható a végtelenségig. Ez érthető álláspont, ugyanis nincsen végtelen számú ukrán katona, de a fegyverek és lőszerek száma is véges.
Sajnos az Európai Unió vezetése még mindig a régi kommunikációs paneleket ismételgeti. Ursula von der Leyen az újraválasztási beszédében kiállt a háború folytatása mellett, de több baloldali EP-képviselő is annak a véleményének adott hangot, hogy akár évekig is folytatni kell a háborút, egészen addig, amíg Oroszországot le nem győzik. A politikai realitást teljesen félretéve még mindig azt állítják, hogy Ukrajna képes lesz kiszorítani az orosz csapatokat, Oroszország pedig legyőzhető.
Teszik mindezt úgy, hogy az orosz hadsereg újabb és újabb településeket foglal el Ukrajna területén. A józanul gondolkodó nyugati szakértők és véleményformálók azonban már elkezdtek arról beszélni, hogy ez teljesen irreális. Bármeddig is húzódik még a háború, teljesen világos, hogy Ukrajna területeket fog veszíteni, a békemegállapodáshoz ennek tudatában kell majd hozzákezdeni.
A kiszivárgott információk szerint hasonló békemegállapodásra készül megválasztása esetén Donald Trump is. A sajtóban megjelent hírek szerint Trump úgy teremtene békét Ukrajnában, hogy Oroszország megkapná Ukrajna bizonyos területei felett az ellenőrzést, így például orosz irányítás alatt maradna a Krím és a Donbasz néhány területe is. A republikánus elnökjelölt tanácsadói azt is felvetették, hogy egyszerűen le kellene állítani az Egyesült Államok katonai támogatását Kijevnek, amennyiben nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni Moszkvával. Az amerikai elnökválasztási kampányban az egyik legfontosabb témát Ukrajna kérdése jelenti,
Trump nyilvánosan elítélte a demokrata kormány által eddig Kijevnek juttatott támogatásokat, mivel szerinte az ukránok nem nyerik meg a háborút. Ez az álláspont egybevág azzal, amit a magyar kormány is képvisel: Orbán Viktor is többször kijelentette, hogy álláspontja szerint ezt a háborút nem tudja megnyerni Ukrajna, azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
Ennek fényében egyértelmű, hogy Magyarország és a békepárti politikai erők számára Donald Trump győzelme lenne előnyös. Nem meglepő, hogy a globalista politikai körök mindent bevetnek Trump megállítása érdekében. Miután a jogi és politikai ellehetetlenítési próbálkozásuk kudarca fulladt, a két héttel ezelőtti merényletkísérlettel már fizikailag is megpróbálták kiiktatni a békepárti politikust. Ha csak ez az egy eset lett volna, betudhatnánk a véletlennek, de két hónappal azelőtt a szintén békepárti Robert Ficót is megpróbálták meggyilkolni.
Bárhogy alakul a következő pár hónap, minden szem most az Amerikai Egyesült Államokra szegeződik, ahol még Joe Bident is visszaléptették, hogy reményt adjanak a háborúpárti, globalista körök győzelmének.
Ha Trump nyer és januártól ismét ő lesz az Egyesült Államok elnöke, akkor Brüsszel álláspontja is változni fog, s bátrabbak lesznek azok az európai politikusok is, akik Orbán Viktorhoz hasonlóan gondolkodnak, ugyanakkor az amerikai baloldal nyomása miatt nem mernek hangot adni az álláspontjuknak.
Mindenesetre vicces lesz majd nézni, hogy akik most azért kritizálják Orbán Viktort, hogy tárgyal az orosz elnökkel is, sorra fogják majd adni a kilincset egymásnak, hogy ugyanezt megtegyék. Hiszen amint azt már megszokhattuk: Orbán Viktornak nem igaza van, hanem igaza lesz!
A szerző a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Megafon tagja
