Mára az ír és a palesztin függetlenségi harc önmagán túlmutató, szimbolikus jelentőségű küzdelem.
Miközben az ír harcok elcsillapodtak, a palesztin küzdelem ugyanolyan hevesen szedi az áldozatait, s épp azért, mert a függetlenségi harc – avagy terrorháború – megállíthatatlan. Túl sok ember áldozta az életét az ügyért, a népért, az áhított hazáért, amely soha nem létezett, és ha valamilyen varázsütésre most létrejönne, egyáltalán nem biztos, hogy működőképes volna.
Eközben persze azok az izraeliek, akik sok-sok hős szabadságharcosra néznek fel és akiknek az iskolában azokat a nagy embereket tanítják, akik a zsidó nép otthonát megteremtették, agresszorokká váltak, olyanokká, akik retrospektíve voltak mindig hatalmas és brutális hadigépezet. Pedig nem, Izrael vérben és vasban született, természetesen bűnben, mások elnyomásával és a saját nép felfoghatatlan önfeláldozásával.
Az internet korában mindenki roppant könnyen ítéli meg a történelmi eseményeket és egyetlen fejbiccentéssel eldönti, kinek van igaza egy konfliktusban.
Mivel viszont mindenkinek igaza van és mindenki téved, egyedül annak ad igazat a történelem, aki győz. Az ő terroristái lesznek szabadságharcosok, az ellenségéi pedig gyalázatos, gyilkos gazemberek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!