Szeretettel gondolok vitézi rendtársamra, Szerencsés Zsolt esperes atyára, dorogi plébánosra, és eszembe jut Harkai Gábor atya budajenői plébános is, aki Telki, Perbál és más szomszédos településeken végzi szolgálatát, s aki a nemrég elhunyt budakeszi plébános, Filó Kristóf kanonok helyére került. Ha velük találkozom, így köszöntöm őket: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Megesett már, hogy ők így feleltek: Erős vár a mi Istenünk! És biztos, hogy ezért nem neheztel rám Fabiny Tamás evangélikus püspök uram.
„Legyen béke már!” – zárta nyílt levelét a szerzetes. A kereszt a talapzaton lenne, a pálmaágat pedig az ismert nőalak tartja a magasban. Az egyik a szeretet, a másik a béke szimbóluma. A kereszt sok mindent kifejez. Meghatározza szereteten alapuló hitünket, erősíti lelkünket és életre szóló erkölcsi útmutatást nyújt. A békével rokonítható, azzal összekapcsolható fogalom. Nem lehetne örülni ennek?
A tiltakozó aláírásgyűjtők talán természetesnek tartják, hogy szembemenjenek a nemzeti-keresztény szellemiséggel, a több ízben, kétharmados többséggel megválasztott kereszténydemokrata kormányzat elképzeléseivel és azzal a történelmi örökséggel, amely ma is meghatározza a magyarok nagy részének értékrendjét, gondolkodását. Nem tudni, hogy az aláírók közül hányan tiltakoztak egy évvel ezelőtt, a Szent István-ünnep előestéjén, amikor Nagykovácsiban, a Nagy-Szénás hegyen álló hatalmas fakeresztet hitvány vandálok feldarabolták, felgyújtották és porig égették, de okkal feltételezhető, hogy csendben voltak a durva, keresztényellenes provokációt követően.
Legyen béke már! Ezt az üzenetet nem a keresztények, hanem a kereszténygyűlölők körében kellene tudatosítani. És nem a „Karmelita Államegyházat” kellene vádolni vallásháború generálásával, mert a jelenlegi kormány elkötelezett keresztény- és békebarát politikát folytat. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az üldöztetések és provokációk idején kitérjünk a küzdelmek elől.
Ha azt akarjuk, hogy unokáink és későbbi utódaink is megmaradjanak a kitaposott, helyes úton, akkor nem állhatunk félre, nem adhatjuk fel az önvédelmi harcot. A keresztények nem adhatják át a helyüket az ellenük acsarkodó törtetőknek.
A szerző író, újságíró
