idezojelek

Nem tiltakoztak a keresztégetés ellen a Gellért-hegyi kereszt bírálói

Aláírásokat gyűjtenek a budapesti Szabadság-szobor talapzatára tervezett kereszt kialakítása ellen.

Bánó Attila avatarja
Bánó Attila
Cikk kép: undefined
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Miközben nyugatról riasztó híreket hallunk a keresztények elleni támadásokról és arról, hogy világviszonylatban a legüldözöttebb vallás a kereszténység, azonközben a keresztény gyökereire büszke Magyarországon egyesek aláírásokat gyűjtenek a Gellért-hegyi Szabadság-szobor – Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása − talapzatára tervezett kereszt kialakítása ellen. 

A hisztériagyanús mozgalmat az váltotta ki, hogy a Várkapitányság tájékoztatása – és a Nemzeti Hauszmann-program korábban publikált közleménye − szerint a Szabadság-szobor talapzatára elhelyeznek egy keresztet, „az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát”. A tervezett kereszt arra a helyre kerülne, ahol a rendszerváltás előtt a „felszabadító” szovjet katona szobra állt.

A keresztállítás tervével kapcsolatban sokan megszólaltak. A kritikusok egy része szakmai egyeztetést hiányolt, mások az alkotói jogok sérülését vagy éppen a konzervatív és a liberális gondolkodású állampolgárok közötti ellentétek és feszültségek elmélyítését emlegették. Ez utóbbi aggodalmat éppen egy jezsuita szerzetes fogalmazta meg a legfeltűnőbb módon, aki szerint a kereszt 

rombolni fogja a keresztény felekezetek presztízsét, mivel a Kármelita Államegyházi Kormányzat a katolikus egyházhoz kapcsolódó szimbólumot állít a vita középpontjába.

A szerzetes hozzáfűzte, hogy sok református, evangélikus és zsidó barátja is értetlenül nézi az eseményeket.

Nos, engem evangélikus létemre soha nem zavart a krisztusi jelkép, és nagyon örülnék, ha a tisztelt szerzetes említett barátait is inkább a keresztégetések, az európai templomok és zsinagógák csökkenő száma, illetve a muszlim mecsetek szaporodása zavarná.

A békepárti Karmelita Államegyház ne generáljon vallásháborút!

 – hangsúlyozta a nyílt levél. Mi van? A mai Magyarországon a keresztállítás vallásháborút generál? A protestáns hívőket ennyire zavarná a kereszt? Csupán azért, mert keresztet – miként a levélben olvasható – 

az ő egyházaik templomainak egy részében nem is jelenítenek meg – a templomtornyaikon is kakas vagy csillag ékeskedik.

A tisztelt szerzetes nyilván többet tud nálam az ökumenizmus szelleméről és gyakorlati megnyilvánulásairól. Azt azonban ki merem jelenteni, hogy a világ keresztény egyházai a keresztben inkább látják az összefogás jelképét, semmint a vallásháborúét. És abban is biztos vagyok, hogy a vallásos zsidóság sem tekint ellenséges szemmel arra a keresztre, amely Jézus Krisztus kínszenvedésének és halálának is a jelképe.

Szeretettel gondolok vitézi rendtársamra, Szerencsés Zsolt esperes atyára, dorogi plébánosra, és eszembe jut Harkai Gábor atya budajenői plébános is, aki Telki, Perbál és más szomszédos településeken végzi szolgálatát, s aki a nemrég elhunyt budakeszi plébános, Filó Kristóf kanonok helyére került. Ha velük találkozom, így köszöntöm őket: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Megesett már, hogy ők így feleltek: Erős vár a mi Istenünk! És biztos, hogy ezért nem neheztel rám Fabiny Tamás evangélikus püspök uram.

„Legyen béke már!” – zárta nyílt levelét a szerzetes. A kereszt a talapzaton lenne, a pálmaágat pedig az ismert nőalak tartja a magasban. Az egyik a szeretet, a másik a béke szimbóluma. A kereszt sok mindent kifejez. Meghatározza szereteten alapuló hitünket, erősíti lelkünket és életre szóló erkölcsi útmutatást nyújt. A békével rokonítható, azzal összekapcsolható fogalom. Nem lehetne örülni ennek?

A tiltakozó aláírásgyűjtők talán természetesnek tartják, hogy szembemenjenek a nemzeti-keresztény szellemiséggel, a több ízben, kétharmados többséggel megválasztott kereszténydemokrata kormányzat elképzeléseivel és azzal a történelmi örökséggel, amely ma is meghatározza a magyarok nagy részének értékrendjét, gondolkodását. Nem tudni, hogy az aláírók közül hányan tiltakoztak egy évvel ezelőtt, a Szent István-ünnep előestéjén, amikor Nagykovácsiban, a Nagy-Szénás hegyen álló hatalmas fakeresztet hitvány vandálok feldarabolták, felgyújtották és porig égették, de okkal feltételezhető, hogy csendben voltak a durva, keresztényellenes provokációt követően.

Legyen béke már! Ezt az üzenetet nem a keresztények, hanem a kereszténygyűlölők körében kellene tudatosítani. És nem a „Karmelita Államegyházat” kellene vádolni vallásháború generálásával, mert a jelenlegi kormány elkötelezett keresztény- és békebarát politikát folytat. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az üldöztetések és provokációk idején kitérjünk a küzdelmek elől. 

Ha azt akarjuk, hogy unokáink és későbbi utódaink is megmaradjanak a kitaposott, helyes úton, akkor nem állhatunk félre, nem adhatjuk fel az önvédelmi harcot. A keresztények nem adhatják át a helyüket az ellenük acsarkodó törtetőknek.

A szerző író, újságíró

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Életen innen, halálon túl

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Háborús német, békés amerikai

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

Hatszáz napnyi gyötrelem

Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt

A boldog, elégedett Nyugat

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.