Valójában semmit nem szabadott volna ünnepelnünk tegnap, nemhogy az államalapítást, hiszen augusztus 20-án az égvilágon semmi nem történt – fejtette meg Magyarország születésnapjának „rejtélyét” a Népszavában bizonyos Hargitai Miklós. A semmi ünnepe című mélyenszántó dolgozatában a szerző végleg lerántja a leplet augusztus 20. misztériumáról: „Tudja-e a kedves olvasó, hogy a magyar állam megalapításának melyik fontos eseménye datálódik augusztus 20-ra?
Puskázni is ér, a válasz így sem lesz könnyű – az igazság ugyanis az, hogy semelyik. Maga az államalapítás évekig tartó, hosszú folyamat volt, nehezen köthető egyetlen dátumhoz. Ráadásul régen is volt: több mint 1000 év távolából azt is nehéz egyértelműen tisztázni, hogy Istvánt Esztergomban vagy Székesfehérváron koronázták királlyá – az viszont szinte bizonyos, hogy az időszámításunk szerinti ezredik év karácsonyán. Augusztus 20-án nem történt semmi, amit ünnepelni lehetne, sem akkor, sem azóta. Bár a mezőny erős, nincs üresebb ünnepe az államunknak augusztus 20-nál. Valamennyi vonatkozó kutatás ezt mutatja: a népnek fogalma sincs, hogy mi lenne az ünnep tárgya, érzelmileg pedig az összes többi jeles naphoz szorosabban kapcsolódik.”
Pukk, a szerző nagyot dörrentett, s mi, magyarok most itt állunk megsemmisülten, leleplezve: a semmit ünnepeltük tegnap. Még István koronázási helyszíne sem bizonyos. Miféle nemzet az ilyen? Hiszen ünnepelni sem bírunk jókor. Mert nyilvánvalóan ennyire hülyék vagyunk – sugallja Hargitai.
Az ünneplésre legmegfelelőbb időpont – már ha egyáltalán érdemes hejehujázni olyan csekélység miatt, mint az államalapítás – inkább egy olyan dátum legyen, amit Hargitai Miklós vagy egy hozzá hasonló szakértő javasol a nemzetnek: április 4., november 7., december 1. és így tovább.
Mindössze egyetlen apró gubanc van a szerző tényfeltárásával: hogy a saját démonaival küzd. Tudniillik a fene se állította, hogy maga a dátum – augusztus 20. – az államalapítás eseményeihez kapcsolódna.
Soha senki. E dátum az államalapítóhoz kapcsolódik, őt ünnepeljük: negyvenöt évvel a halála után, 1083-ban ezen a napon emeltette oltárra István relikviáit utóda, I. László király a székesfehérvári bazilikában. Ez volt a szentté avatása. Nagy Lajos királyunk alatt vált egyházi ünneppé, és 1818 óta tartanak Szent Jobb-körmenetet. Igen, tudjuk, hurcolásszák körbe a „tetemcafatot”, ahogyan azt Hargitai egyik szellemi tejtestvére korábban körülírta. Meg aztán ott van a Szent Korona, ami az SZDSZ-lelkűek szerint továbbra is „micisapka”. Mi meg a bőgatyások vagyunk a fütyülős barackkal, a „genetikusan alattvalók”. Emlékszünk mindenre. A szíven szúrásokat lehetetlen feledni.
