Az év elején már felhívtuk rá a figyelmet, hogy szinte több európai országban van választás 2024-ben, mint ahányban nem. Amellett, hogy 2024. június 9-én 27 európai államban tartottak EP-választást, idén tíz parlamenti, több elnök- és helyhatósági választást is tartottak/tartanak a kontinensen. Az Európai Unió legfontosabb szerve az Európai Tanács, ahol az állam- és kormányfők ülnek, így egyáltalán nem mindegy, hogyan alakulnak ezek a választáson. És persze az sem, hogy mi lesz két hónap múlva az Amerikai Egyesült Államokban. Nézzük, mire lehet számítani az év hátralévő részében!
A múlt hétvégi két német tartományi választás jól mutatja, hogy mennyire törékeny az a globalista uralom Európában, amely tovább erőlteti a bevándorlást és a háború folytatását. A Türingiában és Szászországban tartott tartományi voksolásokon hatalmasat buktak a balliberális kormánypártok, míg a jobboldali AfD előretört, Türingiában még nyerni is tudott. Az AfD egy tipikus protesztpárt, akkor van a csúcsponton, amikor nagyon elégedetlenek a választók a fennálló renddel, a politikai fősodorral. Nem csak ezekben a keleti tartományokban áll gyenge lábakon a balliberális kormányzat, országosan is nagyon gyatrán állnak, ha most lenne választás Németországban, akkor a felmérések szerint legfeljebb harmincszázalékos eredményt érne el a kormánykoalíció három pártja összesen.
A német sajtó már azt találgatja, hogy lesz-e előre hozott választás. Ha ez bekövetkezik, akkor alapvetően átalakul nemcsak a német politika, hanem az egész Európai Unió belpolitikai helyzete.
Ha végül kihúzza az Olaf Scholz vezette kormányzat, akkor jövő őszig kell várni a változásra Németországban.
Ugyanakkor nem kell ilyen sokat várni a változásra Ausztriában, ahol jelenleg az Osztrák Néppárt a zöldekkel alkot kormánykoalíciót. Karl Nehammer jelenlegi osztrák kancellár ugyan sok mindenben egyetért Orbán Viktorral és kifejezetten jó kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, ugyanakkor a zöldekkel kötött koalíció miatt nem nagyon tudja ezt a nyilvánosság előtt is megmutatni. A bevándorláspárti és háborúpárti zöldek Németországhoz hasonlóan Ausztriában is komoly befolyásra tettek szert, és ha az osztrák kormány a fontos uniós kérdésekben kifarolna a mainstream álláspontja mögül, akkor azonnal kormányválság alakulna ki. Így hát Ausztria nem áll ki nyíltan a magyar álláspont mellett, lényegében egy láthatatlan kancellárjuk van, akinek nem lehet markáns véleménye.
Ebben hozhat változást a szeptember 29-i parlamenti választás, ahol a bevándorlásellenes, a háború lezárását követelő és Orbán Viktort példaképnek tekintő Osztrák Szabadságpárt lehet a győztes.
Emlékezetes, az Osztrák Szabadságpárt is csatlakozott Orbán Viktor nemrég alakult európai pártszövetségéhez, a Patrióták Európáért csoportosuláshoz. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint ők vezetik a népszerűségi listákat a csaknem harmincszázalékos támogatottságukkal, míg a második helyen jelenleg a zöldekkel kormánykoalíciót alkotó Osztrák Néppárt áll 23 százalékkal.
Az ugyan nem várható, hogy az Osztrák Szabadságpárt egyedül tudjon kormányt alakítani, de az már reális forgatókönyv lehet, hogy a jobboldali Néppárttal együtt lépjenek koalícióra, ami egy komoly jobboldali fordulatot eredményezne Ausztriában. Már nem csak a színfalak mögött, hanem a nyilvánosságban és az uniós viták során is kiállnának hazánk mellett, ráadásul Orbán Viktor európai pártszövetségének lenne egy újabb olyan pártja, amelyik kormányon van.
Ugyancsak a szomszédos Romániában is izgalmas lesz az év utolsó pár hónapja. A romániai ellenzéki pártok többsége nem támogatja az év végén esedékes elnökválasztás előrehozását szeptemberre, úgy, ahogy arról korábban megállapodás született a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) között, így végül novemberben és decemberben tartják a voksolásokat. A legutóbbi felmérések alapján a november 24-i elnökválasztás nyomán 20-25 százalékos támogatottságú jelöltek kerülhetnek majd be a december 8-án tartandó második fordulóba.
Ami magyar szempontból rendkívül fontos, az a december 1-jén tartandó parlamenti választás, ahol kulcskérdés lesz, hogy sikerül-e ismét megugrania az RMDSZ-nek a bejutási küszöböt.
Biztató előjel, hogy a júniusban tartott EP- és önkormányzati választáson nagyon jól szerepelt a magyar párt, a számok alapján húsz év óta legjobb eredményt érték el, az erdélyi magyar EP-képviselet is biztosított.
A legutóbbi felmérések szerint az aktuális kormányfőt, Marcel Ciolacut adó Szociáldemokrata Párt támogatottsága a legnagyobb, második helyen pedig a jelenlegi kormánykoalíció másik tagja, a Nemzeti Liberális Párt áll, de nem tudnának ismét kormányzó többséget alkotni, így akár az RMDSZ is ismét kormánypárt lehet. Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel egyébként kifejezetten jó Orbán Viktor viszonya, az idei és a tavalyi tusnádfürdői beszéde előtt is találkozott vele Bukarestben és több kérdésben is megállapodtak.
Ha már szóba került a november, természetesen a legfontosabb esemény a november 5-i amerikai elnökválasztás lesz. Joe Biden visszaléptetése és Kamala Harris indítása alaposan felkavarta az állóvizet és a korábban lefutottnak hitt választás ismét kiélezetté vált, már egyáltalán nem biztos Donald Trump győzelme. Trump előnye, hogy nagyon jól állja a sarat a vitákon, illetve interjúkban is ügyesen szerepel, míg Kamala Harris ezekben egyáltalán nem jó, még a CNN-nek sem mert egyedül interjút adni, csakis az alelnökjelöltje társaságában volt erre hajlandó.
A demokrata jelöltnek számos kínos tévészereplése volt, így kérdéses, hogyan szerepel majd a vitán, amit elviekben jövő héten meg is tartanak a két elnökjelölt között. Emlékezetes, Joe Biden visszalépése is igazából az elnökjelölti vitának volt köszönhető, ahol Trump lehengerlően jól szerepelt. A mostani felmérések alapján országosan nagyjából három százalékkal Kamala Harris vezet, de ez még nem jelent semmit; 2016-ban úgy tudott Trump győzni, hogy országosan hárommillióval kevesebb szavazatot kapott. Az amerikai választási rendszerben ugyanis az államok után kapott elektori szavazatok számítanak, így ezekre kell majd koncentrálni.
Mindenesetre teljesen egyértelmű, hogy Magyarország számára Donald Trump győzelme lenne a jó hír, ugyanis a republikánus elnökjelölt számos kérdésben ugyanúgy gondolkodik, mint Orbán Viktor. Nem véletlen, hogy szinte minden kampányeseményén pozitív példaként hivatkozik a magyar kormányfőre, ami előrevetíti, hogy egy esetleges győzelme után kiváló lesz a magyar–amerikai kapcsolat, ez pedig a brüsszeli politikára is hatással lesz, érdemben megnő majd Magyarország politikai mozgástere Brüsszelben is.
Hiába ugyanakkor ez a sok választás, azt az elmúlt hónapok eseményei világosan megmutatták, hogy a globalista politikai körök mindent bevetnek annak érdekében, hogy elhallgattassák a szuverenista erőket.
Elég csak a Fico vagy a Trump elleni merényletekre gondolni, de a jogi és gazdasági nyomásgyakorlás is mindennapos.
Ezt éli át Magyarország is, melytől például már évek óta visszatartják a neki jogosan járó uniós forrásokat. Szerencsére Szlovákia fontos partnerünk lett és a jelek szerint Olaszország is közeledik a magyar állásponthoz a háború kérdésében, például legutóbb ők sem támogatták, hogy a nyugati fegyverekkel oroszországi területekre csapjon le az ukrán hadsereg. Ha ehhez csatlakozik Ausztria is, illetve Romániában a magyar párt visszakerül a kormányba és az Egyesült Államokban is változás áll be, akkor mindenképpen könnyebb dolga lesz a magyar diplomáciának, mint jelenleg.
