Miközben megkérdőjelezi a kormány bérfelzárkóztatási tervének realitását a GKI elemzése, ugyanakkor azt is jósolja, ahhoz, hogy Magyarország ne legyen túl drága a külföldiek számára, az évtized második felében legalább ötszáz forintos euróárfolyamra volna szükség. Fel is kapták a „hírt”!
De nem pusztán a GKI-s kutatók szájából hangzott el már az ötszázas euró, hanem
amióta kitűzte a kormány az egymilliós átlagbér, valamint az ezereurós minimálbér elérését, számos elemzés azt hangsúlyozza, hogy azt csak a forint jelentős gyengülésével lehetne kivitelezni.
Itt az ideje tiszta helyzetet teremteni a témában, különösen azért is, mert 2003 óta nem láttunk még olyat a forinttal, mint jelenleg.
Kétségtelen, hogy a fizetőeszközünk gyengélkedése – bő másfél éve nem láttunk ilyen mélypontot a forint árfolyamában, mint azt a napokban megtapasztalhattuk – hipotetikus felvetésekre teremt alkalmat. Úgy tűnhet, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók máris elkezdték gyengíteni a forintot, hogy javuljon a magyar versenyképesség és kivitelezhető legyen a bérfelzárkóztatási program. Lárifári ez, hogy egy igazi klasszikust idézzünk! Bár a forintgyengülés kétségtelen, ideje tisztázni a kialakult helyzetet. Elsősorban azt, hogy a mostani megingás mögött mi áll.
Annál is inkább, mert – az elmúlt heteket leszámítva – a forint nem különösebben érdekelte a pénzpiacokat. Sokkal inkább a nagy jegybankok (az Európai Központi Bank és az amerikai Fed) kamatpolitikájára koncentráltak a pénzpiaci szereplők. Az eszkalálódó geopolitikai feszültségek, valamint az amerikai elnökválasztás közeledése, továbbá a Brüsszelből érkező hírek – miszerint újabb pénzcsapok elzárásával fenyegetik Magyarországot – elhozták a villámcsapást – ez tükröződik a hazai fizetőeszköz kurzusán.
Az amerikai elnökválasztás kétségkívül hatást fog gyakorolni a forintra, különösen a győztes jelölt politikája miatt. Amennyiben Donald Trump kerülne vissza az elnöki székbe, akkor várhatóan az euró is gyengülne, hiszen Trump ismételt megválasztása esetén az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdasági kapcsolatai nagy változások elé nézhetnek. Másrészt, amennyiben Kamala Harris győzne, az euró stabilizálódhat, amiből akár a forint gyengülése is következhet.
Ugyanakkor a nemzetközi politikai folyamatok mellett hazai tényezők is okolhatók a forint hanyatlásáért. A gyengülés mögött részint az európai uniós finanszírozás elmaradása áll, ami egyre nagyobb terhet ró a magyar gazdaságra. Magyarország jelenleg nélkülözni kénytelen az uniós támogatásokat, miközben a Magyar Nemzeti Bank is jelentős, mintegy háromezermilliárd forintos veszteséggel küzd. Vagyis, ha nem történik fordulat a külső vagy a belső tényezőkben, túl sok okunk nem lesz az optimizmusra ezen a téren.
