De a lényeg, hogy
semmilyen kormányzati vagy állami árfolyamcél nem tükrözi a fent említett ötszázas szintet.
Ha ez netán mégis bekövetkezne, akkor a mostani árfolyamhoz képest 25 százalékkal értékelődne le a forint. Ez akkora negatívum, hogy jelentősen befolyásolná az infláció mértékét is, amely az importtermékeken, vagyis a behozatalon keresztül durván éreztetné a befolyását – az összes makrogazdasági folyamatra.
Egy jelentős forintleértékelődés jegybanki kamatemeléssel járna, amely padlóra küldhetné a banki hitelezést is.
Noha a gyenge forint elméletileg könnyíti a kivitelt, az exportáló vállalatok többsége euróban jegyzi a kereskedését immár hosszú ideje, azaz nem hozna annyit a konyhára, mint amennyit vinne.
S tegyük hozzá azt is, hogy az ismert hazai és nemzetközi elemzői prognózisokban sincs nyoma egy három év alatt megvalósuló 25 százalékos forgatókönyvnek. Persze megfigyelhető jelenség, hogy az elmúlt egy-két évben a nemzetközi hangulat változásával a forint is kilengett. A hangulatváltozást leginkább a dollár ugrásai mutatták. Akkor, amikor a „zöldhasú” gyengülésnek indult, a befektetői kedv is javult.
Közben a Magyar Nemzeti Bank üzenetei is erősek: az infláció leszorításában fontos szerepe van az árfolyam-stabilitásnak, illetve a piaci stabilitásnak. A gazdasági növekedés ugyan finoman szólva sem nevezhető izmosnak, a korábbi magas költségvetési hiányokból azért kezelhető mederbe került a gazdaságpolitika.
Az államháztartási folyamatok mellett a német iparnak történő kitettségünk is kockázattal jár, valamint az említett uniós források kérdésköre. Hiszen a korábban megszokott uniós pénzek nagyjából fele érkezhet meg.
De a spekulánsokról se feledkezzünk meg! Az alapvetően az exportfüggő gazdaságszerkezet és a magas bérdinamika nyomán a vállalatok és feltehetően a kormányzat is egy gyengülő forintban érdekelt, ezt tudják a forint ellen játszók is. S igaz az az állítás is, hogy a kamatok régiós átlaghoz való csökkenésével egyre több figyelem övezi majd a költségvetési politikát: miként is oldja fel az ellentmondást a kormányzat a magas növekedési célja és a feszes hiánycélok között.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!