Új köteles beszéd van a közéletben. Fiatalabb olvasóink kedvéért álljon itt, mit értünk a szokatlan jelzős szerkezet alatt. Létrejöttéhez szükséges egy antikommunista, nemzeti érzelmű, jobboldali konzervatív politikus, aki valahol mond valamit. Az általa megfogalmazott mondatokat kiragadja összefüggésükből egy posztkommunista, internacionalista, balliberális politikus, megmondóember vagy újságíró, elferdíti, csúsztatja, kiforgatja eredeti jelentésükből azzal a céllal, hogy lejárassa, ellehetetlenítse, lemondásra kényszerítse, minél többekkel meggyűlöltesse a mondatok eredeti megfogalmazóját.
Így járt Kövér László is, amikor az első Orbán-kormány bukását hozó választás kampányában azt a közkeletű népi szólást hozta föl egy kampányfórumon a tudományos mindensz…rizmus akkor még gyerekcipőben járó, de már végtelenül ártalmas károgóinak, hogy ha semmi nem tetszik, akkor kösd fel magad! Vagyis ha ebben az országban tényleg minden olyan borzalmas, hogy itt élni sem érdemes, akkor nincs más lehetőség, kalapács, szög, kötél, és irány a padlás vagy az alagsor. A kijelentésre összeverődött karaktergyilkos hiénafalka vezére – saját bevallása szerint – maga Gyurcsány Ferenc volt, és sikerült úgy megerőszakolniuk a hétköznapi vitákban gyakran előforduló szólást, hogy hetekig attól zengett a hazai és a nemzetközi közvélemény: a Fidesz fel akarja akasztani azokat, akik nem rá szavaznak.
Az idióta posztkommunisták kötéllel a nyakukban tüntettek Kövér László lemondását követelve.
A házelnök persze sokkal ütésállóbb annál, hogy egy ilyen lejárató akció megrendítse, de az eljárás ettől még veszélyes, hiszen sokan még ma is meggyőződéssel vallják azt az ökörséget, hogy a Fidesz ki akar zárni mindenkit a magyar nemzet közösségéből, aki az övétől eltérő elveket vall. A módszer pedig a mai napig él, a posztkommunisták és szellemi, politikai utódaik rendszeresen használják a kormánypárti ellenfeleik lejáratására.
Ennek lett áldozata a minap Orbán Balázs is. A miniszterelnök politikai igazgatója egy vele készült interjúban reagált arra az undorító párhuzamra, amit David Pressman amerikai nagykövetnek álcázott politikai aktivista is rendszeresen felböfög háborúpárti kirohanásaiban, miszerint a szovjetek ellen szabadságharcot vívó 1956-os hősök emléke arra kötelezné a mai magyarokat, hogy minden eszközzel, tehát fegyverekkel is támogassák az oroszok ellen harcoló ukránokat. Orbán Balázs kifejtette, hogy minden országnak megvan a joga, hogy döntsön saját sorsáról, a vezetők vállalják a felelősséget. „De pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél éve, mert felelőtlenség. Látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, sok ember halt meg, területeket vesztettek. Az ő joguk, szuverén döntésük, megtehetik. De ha minket megkérdeztek volna, akkor nem ezt tanácsoltuk volna. Miért? Azért, mert ’56-ban az lett, ami lett, megtanultuk, hogy óvatosnak kell lenni és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel, azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”
Meghallotta ezt, és újra felvonyított a jól ismert hiénafalka. A dollárbaloldal és a dollármédia minden jelentősebb képviselője belehuppant a súlyos szövegértési problémákról tanúskodó átértelmezési pocsolyába, és kéjesen dagonyázott a maga által kreált ostoba vádaskodás sártengerében, miszerint a Fidesz nem védené meg az országot, ha fegyverrel támadnák meg – teszem azt – az oroszok.
De nem állt meg itt a vérszagra gyűlő állati falka, gyorsan eljutottak odáig, hogy nem ők, hanem a Fidesz tagadja meg 1956 örökségét, egyéb baromságokról már nem is beszélve. Még a miniszterelnöknek is be kellett avatkoznia, hogy lehűtse a lincselő bandát, mondván, bár politikai igazgatója hibázott, amikor pontatlanul fogalmazott, de Magyarország mindig megvédte és mindig is megvédi magát, 1956 hősei pedig szentek és sérthetetlenek. Orbán Balázs pedig ott lesz fegyverrel a kezében a Corvin közben, ha netán arra kerülne sor. Nem úgy azok, akik most acsarkodnak és fenekednek Magyar Péterrel és Gyurcsánnyal az élen, amire Bayer Zsolt hívta fel a figyelmet, nagyon helyesen.
Mindent összevetve rendkívül tanulságos az összehangolt, egész pályás letámadás, ami figyelmen kívül hagyja az interjúban elhangzottak valódi értelmét és jelentését.
Meg sem kísérlik fölfogni, mit mondott Orbán Balázs, kizárólag az érdekli őket, hogyan tudják saját félreértelmezésüket mélyelemzésnek feltüntetett hamis állításokkal minél többek számra hihetővé tenni. Az egyik rémalak már új történelemfelfogásról hadovál, amihez hozzá kell igazítani az oktatást. A másik fiktív krónikát ír 1956-ról, amelyben Orbán Balázs úgy viselkedik, mint amilyenné hazudni akarják őt lejáratói. Nem hagyják abba még jó darabig. Nem számít pontosítás, bocsánatkérés és a helyes értelmezés kibontása több kiváló szerző által.
Csak Orbán Balázs levágott fejével lennének elégedettek, de még inkább a kormányfő vesztesége töltené el őket gyönyörrel. El kell őket keserítenem. Több millióan vagyunk hazánkban is, akik tökéletesen értjük, mit akart mondani a politikai igazgató, és egyetértünk vele.
De már szerte a világban is egyre többen ki merik mondani, hogy az ukrán nép legjavának vágóhídra hajtása egyáltalán nem szolgálta az ukránok érdekeit. Amerika proxyháborújának semmi köze a honvédő háborúhoz. A háborús uszítóknak pedig el kell majd számolniuk Isten előtt azzal, miért nyújtották el ténykedésükkel ezt a semmibe vezető, kizárólag a nemzetközi magánpénz-birodalom milliárdosainak hasznot hozó esztelen öldöklést és pusztítást. Milliók vére kiált fel az égre, és ezért nem tudják, bármennyire szeretnék, kizárólag Putyint felelőssé tenni.
