idezojelek

Tovább tart a klímaváltozás okairól folyó tudományos vita

A túlzott fogyasztással kimerítjük erőforrásainkat, a hulladékokkal súlyosan terheljük környezetünket.

Kiss Károly avatarja
Kiss Károly
Cikk kép: undefined

Ma már alig van olyan politikai műsor Magyarországon, ahol ne kerülne szóba vagy ne kapna egy oldalvágást a „klímahiszti”. A környezetvédők hisztiznek, abszurd követeléseikkel megnehezítik az életünket, és bedöntik azoknak a nyugat-európai országoknak a gazdaságát, ahol a kormányok affinitást mutatnak a környezetvédelem iránt. A Professzorok Batthyány Köre és Szarka László éghajlatfizikus különösen aktív a klímaváltozás antropogén okainak tagadásában.

Tény, hogy a bolygó klímája változik, jelenleg egy felmelegedő szakaszban vagyunk. És az is tény, hogy a felmelegedés elementáris civilizációs veszedelem. Következménye az elsivatagosodás; az érintett szubszaharai országokból már ma is tömeges az elvándorlás, hosszú távon százmilliók kelhetnek útra.

 Már 1,5-2 Celsius-fokos globális felmelegedés is hatalmas károkat okoz az élővilágban: fajok tömeges kihalását, elvándorlását, térségünkben új kórokozók és betegségek megjelenését. A Kárpát-medencét is veszélyezteti a kiszáradás.

A kérdés az, hogy ez természetes folyamat vagy az emberi tevékenység okozza. Az ipari forradalom óta növekvő mértékben használjuk fel az ásványi szénhidrogéneket (a szenet, a kőolajat, a földgázt) energiaforrásként. Vajon az ennek során keletkező gázok feldúsulása okozza a felmelegedést? Az 1980-as, 90-es években ebben tudományos konszenzus született, és erre épül fel a klímavédelem szerteágazó nemzetközi intézményrendszere. Nevezetesen, hogy a klímaváltozást az üvegházhatású gázok (a szén-dioxid, a dinitrogén-oxid és a metán) feldúsulása okozza, és ezek csökkentése a legfontosabb feladat.

Először az 1992-es kiotói, majd a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezmény szabta meg a teendőket a klímavédelem terén. Ezeket szinte az összes ország aláírta. A legutolsó nagyszabású klímavédelmi egyezményt 2021-ben Glasgow-ban kötötték meg. A fejlett országok kötelezettséget vállaltak, hogy 2050-re megvalósítják a karbonsemlegességet, azaz olyan intézkedéseket hoznak, amelyek semlegesítik a kibocsátott üvegházhatású gázokat. 

(Kína ezt 2060-ra vállalta.) A fejlődő országokat pedig segítik, hogy gazdasági növekedésük minél kevesebb kibocsátással járjon.

Az utóbbi években azonban sok komoly tudós (köztük magyarok is) kétségbe vonta a klímaváltozás antropogén eredetét, és azt természetes folyamatnak tekinti. Váltig állítják, hogy az üvegházhatású gázok csak olyan csekély részét képezik az atmoszférának, ami semmiképpen sem okozhatja a felmelegedést. 

Én a káoszelmélet talaján állok. Nevezetesen: a klíma igen bonyolult, kaotikus rendszer, és ezek egyik fő jellemzője, hogy nem lehet a bennük zajló folyamatok ok-okozati jellegét pontosan meghatározni.

A klímaváltozás antropogén jellegének tagadói viszont azt is állítják, hogy ha nem az üvegházhatású gázok okozzák a klímaváltozást, akkor semmi szükség nincs az ásványi eredetű szénhidrogének kitermelésének és fogyasztásának korlátozására, továbbra is éljünk a természet adta javakkal, félre az aszkézissel!

Mivel az éghajlatváltozás okairól folyó tudományos vita még nem zárult le megnyugtatóan, erre tekintettel született meg az ENSZ egyik intézményében a „precautionary principle”, az elővigyázatosság elve: hogy ha nem is lehetünk biztosak a klímaváltozás kiváltó okaiban, mégis úgy kell cselekednünk, mintha az rajtunk is múlna, mert a felmelegedés szörnyű globális, civilizációs katasztrófával fog járni.

A klímavédelmi intézkedéseket azonban több más körülmény is indokolja. Az ásványi szénhidrogének a kitermelése, feldolgozása és felhasználása során óriási környezeti károk keletkeznek, több légnemű melléktermék súlyos egészségi kockázatot jelent, károsítják az élővilágot és az épített környezetet is. A környezetpolitika ezért ezek visszaszorítására és a helyettesítésükre törekszik megújuló energiaforrásokkal. Az ellentábor arra hivatkozik, hogy a megújuló energiák előállítása során is keletkeznek környezeti károk és káros anyagok. Ez igaz, de akkor számításokat kell végezni: mennyi és milyen károk keletkeznek az egyik és milyen a másik energiaféleségnek tulajdoníthatóan, és mérlegelni kell a termelésük és felhasználásuk arányát. A környezetvédők az ásványi szénhidrogének okozta károkra vonatkozó számításokat már elvégezték. Most az energialobbin a sor, hogy kimutassák, mekkora károk keletkeznek az alternatív energiatermelés során.

Az energiafelhasználás (bármelyik fajtájáé) korlátozása azonban közgazdasági szempontból mindenképpen indokolt: racionalizálásra és műszaki fejlesztésre ösztönöz. Ezzel szemben az olcsó energia elkényelmesíti a gazdaságot, a rövid távú előnyök mellett hosszabb távon lemaradáshoz vezet. 

Félreértés ne essék, most nem az olyan sokkszerű és nagymértékű energia-áremelkedések mellett érvelünk, amilyeneket az ukrajnai háború és a szankciók okoznak.

De a legfontosabb érv, amit felhozunk az energiafelhasználás megdrágítása mellett, az a fogyasztói társadalom vadhajtásainak lenyesegetése. A fogyasztási-költekezési mániáé és az állandósult mobilitási kényszeré. A túlzott fogyasztással kimerítjük erőforrásainkat, a hulladékokkal súlyosan terheljük környezetünket. 

Eltorzult az értékrendünk, a vásárlásban és az autózásban leljük örömünket. De mennyivel értékesebb lenne a szabadidő, a tanulásra, a kultúrára, a sportra, a családra fordított idő! Az ásványi szénhidrogének megdrágítása, felhasználásuk korlátozása tehát többszörös előnnyel járna. És ki tudja, talán még a klímaváltozást is mérsékelné.

A szerző közgazdász, társadalomkutató

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Kékcédulás választás újratöltve

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

Majom és rács

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Az ellenzék egyre szélsőségesebb

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

A globális elit akarja a háborút

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.