Kezdjük a lényeggel! Nem pusztán a forint gyengült az amerikai elnökválasztási eredmény hírére, hanem a dollár is jelentősen erősödött az euróval szemben. A kurzus „mozgatása” mögött természetesen az az új gazdaságpolitikai terv áll, amelyet Donald Trump meghirdetett. Nézzük a konkrétumokat, mielőtt a hazai fizetőeszköz árfolyamát vesszük górcső alá.
Az Egyesült Államok gazdasága jelenleg jó bőrben van: 2,8 százalékos a gazdasági teljesítmény növekedése éves alapon, amely a legfejlettebb nyugat-európai országok (Németország, Franciaország, Olaszország) produkcióját nagyságrendekkel meghaladja. Mi, itt Európában annak is örülünk, hogy ha a meghatározó gazdaságok egy „minimalista” bővülést képesek felmutatni. Szó szerint minimalista, hiszen az értékek a 0,2–0,5 sávban mozognak. Miközben tehát egy kemény inflációs korszak után az USA magához tért, addig ez a vén kontinensről nem mondható el. Trump megválasztása egyértelműen a dollár erősödését hozta.
Miért is?
Az említett, mintegy háromszázalékos amerikai gazdasági növekedés a következő időszakban magasabb is lehet. Ugyanis az újonnan megválasztott Donald Trump „hígítaná” a tengerentúli költségvetést. Ha pedig növekedne a hiány, az magasabb kötvényhozamokat eredményezhet majd. Amennyiben pedig a kamatkülönbözet szélesedik, az az amerikai állampapírok iránti keresletet pörgeti fel.
Az „amcsi” értékpapírok egyébként is a legbiztonságosabb befektetési eszközök, azaz a felfelé történő átárazásuk a dollár árfolyamának további izmosodását segíti elő.
Trump gazdaságpolitikai tervében hangsúlyos elem az adócsökkentés, amely fogyasztói, vagyis háztartási oldalról tovább gyarapíthatja a GDP-t, ez ugyancsak a „zöldhasúnak” kedvez. S nem beszéltünk még a patrióta elemekkel megfűszerezett elképzelésekről.
A januárban hivatalba lépő új elnök vissza akarja hozni az Egyesült Államokba a korábban Ázsiába kiszervezett termelést, és büntető-, avagy védővámokkal serkentené a kereskedelmet. Ez is, bármilyen meglepő, a dollárt támogatja. Tudniillik a befektetők óvatosabbak lesznek más állampapírokkal, s inkább az amerikai fizetőeszközbe fektetnek. Az Egyesült Államok anyagi erején az is lendíthet, ha kevésbé finanszírozza a szomszédunkban zajló háborút, ugyanis a költségvetési források a tengerentúlon maradnak, esetleg azokat a gazdaság dinamizálására fordítják.
Jogos a kérdés: mi közünk az Egyesült Államok gazdaságához? Nos, az Egyesült Államok Magyarország egyik legnagyobb árukereskedelmi partnere, a szolgáltatások külkereskedelmében a második legfontosabb szereplő, emellett hazánk harmadik legnagyobb befektetője.
A Magyarországon befektetett külföldi működő tőke (FDI) tíz százaléka köthető Amerikához, mintegy százmilliárd dollár. S az olyan nagy múltú amerikai cégek, mint például a General Electric, a Coca-Cola, a Flextronics, a Jabil Circuit, a Morgan Stanley több mint húszezer család megélhetését biztosítják, azaz az amerikai cégek szerepe a magyar gazdaságban és annak teljesítményében kimagasló.
Abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyarországi profitjuk minél nagyobb részét forgassák vissza az amerikai vállalatok a magyar gazdaságba, hazánk ugyanis jó befektetési célpont.
Emellett a kettős adóztatás ügyének megoldását is mielőbb napirendre kell tűzni. Aki esetleg nem emlékezne rá, az egyezményt az Amerikai Egyesült Államok kormányzata 2022 júniusában felmondta, amely 2023. január 8-án meg is szűnt. Ennek a kárát mind a két ország viseli, miközben a felek gazdasági kapcsolatai egyre szorosabbak és perspektivikusabbak.
Végezetül vissza a meggyengült forintunk témájára! A hazai fizetőeszköz árfolyamának megroppanásában azért bőven van spekulációs elem is: a befektetők a magasabb jegybanki kamatban, ezáltal pedig a magasabb hozamban érdekeltek.
Amennyiben megnyugszik a pénzpiac, és látja a kormány eltökéltségét a költségvetési hiány és az adósság csökkentésére – amelyhez érdemi növekedés is párosul –, a hazai fizetőeszköz árfolyama visszatérhet egy normális, egyensúlyi szintre.
Erre még rásegíthetne, ha a két – használjunk most külpolitikai szakkifejezést – adminisztráció (amerikai és magyar) között valami különleges gazdasági megállapodás is létrejönne. A fanyalgóknak mondjuk: a gazdasági semlegesség „nyugati oltárán”.
A szerző a Világgazdaság vezető elemzője
