A lényeg ismét a lényeg: tavaly több mint 13 milliárd eurós beruházási rekordot mutatott fel Magyarország, amivel a 2022-es 6,5 milliárd eurós csúcs dőlt meg. Eközben a globális adatok a beruházási kedv visszaesését mutatták. Minden évben természetesen nem lehet feljutni a csúcsra, de az a jó hír az eddig rendelkezésre álló 2024-es adatokról, hogy a kedvező tendencia tartós.
Arra keressük a választ, hogy miért is fontos a külföldi működő tőke, vagyis az FDI érkezése, és Magyarország hol tart a régiós versenyben. Röviden azért fontos, hogy folyamatosan érkezzenek a befektetések, mert azok devizában „jönnek”, továbbá a beruházások erősen kihatnak a munkaerőpiacra, tavaly például 19 ezer új munkahely létrejöttét köszönhetjük ennek. Nem is beszélve a korszerű technológiáról, a későbbiekben pedig a magyarországi ipari termelés várható felfutásáról. Egyébiránt
a külföldi működő tőke hagyományosan a nyugati piacra termelő feldolgozóipari üzemek formájában jelenik meg hazánkban, hiszen Magyarország versenyképessége a viszonylag olcsó munkaerőnek és a nyugat-európai piacok és fogyasztók közelségének köszönhető.
Önmagában a kínai CATL vagy a német BMW rekordberuházása képes pozitív értelemben „megbolondítani” az éves gazdasági teljesítményt, vagyis a GDP-t. Közismert, hogy hazánk hosszú időn keresztül a német tőke „kegyeltje” volt, mára viszont annyiban változott meg a helyzet, hogy
a kínai működő tőke kiemelt színhelye lett Magyarország – elsősorban az elektromos autók, illetve az akkumulátoraik gyártásához kapcsolódó fejlesztések révén. Csakúgy, mint anno a németek esetében, mikor is az Audi vagy éppen a Mercedes óriásberuházásai magukkal vonzották a közepes méretű, Lajtán túli cégeket, a már említett CATL-t az ágazat számos további szereplője követte Magyarországra.
Többi között az Eve Energy és a Sunwoda mellett több beszállító is az országban létesít üzemet. Idetartozik, hogy a globális piacvezető kínai BYD Szegeden épülő elektromosautó-gyára a CATL debreceni akkumulátorgyár-beruházásánál is nagyobb méretű.
Bár gyakran vádolják a magyar kormányt azzal, hogy túlságosan kelet felé orientálódik, valójában a Magyarországon meglévő németországi és más nyugat-európai befektetők sem álltak le a beruházásokkal.
S azt is meg kell említeni, hogy a magyar export, azaz a hazánkban gyártott alaptermékek mintegy nyolcvan százaléka Nyugat-Európában talál vevőre. Amúgy, bármennyire is kárhoztatják, a keleti nyitás nem pusztán opció volt a kormány számára, hanem „létkérdés” is.
