A dolgok mélyére nézve azonban nemcsak arról van szó, hogy a választókerületi határok módosítását törvény írja elő, hanem arról, hogy a választójog minden demokráciában néhány általános alapelven nyugszik, ezeket a magyar alaptörvény is rögzíti, a következőképpen: 

A választójog tehát általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos. A törvénymódosítás az alaptörvényben rögzített egyenlő választójog elvének érvényesülése érdekében történik, amint azt a módosítás indoklása is tartalmazza:

A törvénymódosítás mögött álló elv és a módosítás iránya tehát megfelelő és támogatandó. Azonban nem elégséges. A választójoggal rendelkező magyar állampolgároknak ugyanis van egy jelentős része – nagyjából az összes magyar választópolgár tíz százaléka –, akik esetében a választójog egyenlőségének alapelve nem érvényesül, akik szavazata kevesebbet ér, mint a másik kilencven százaléknyi magyar választópolgár szavazata. Ezek a választópolgárok a Magyarország jelenlegi határain kívül élő, Magyarország területén állandó lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, akik többsége a Magyarországtól elszakított területeken, kisebb része szerte a nagyvilágban él.

Röviden, a határon túli magyar szavazókról van szó. 

Ennek csak részben az az oka, hogy a határon túli magyar állampolgárok arányaiban kevesebben szavaznak, mint a csonka-magyarországiak. Nagyobb részben az az ok, hogy a határon túli magyarok egyéni jelöltekre nem, csak pártlistákra szavazhatnak. Ez kétszeresen is alulértékeli a szavazatukat, hiszen egyrészt nem küldhetnek egyéni képviselőket a magyar Országgyűlésbe, másrészt – egyéni választókerületek hiányában – az egyéni jelöltekre leadott töredékszavazataik nem kerülhetnek fel az országos listára.

Vagyis a határon túli magyar szavazók hátrányos megkülönböztetést szenvednek el, amit sürgősen meg kellene szüntetni, mégpedig határon túli egyéni választókerületek kialakításával. 

A pontos számok kidolgozandók, de ez nagyjából azt jelenti, hogy Kárpátaljának kellene küldeni egy, Délvidéknek egy-két, Felvidéknek két-három, a tágabb értelemben vett Erdélynek négy-öt, az egyéb országokban élő magyaroknak pedig egy-két egyéni országgyűlési képviselőt. Vagyis ennyi egyéni választókerületet kellene kialakítani az egyes területeken.

Semmi kétség: a választási törvény ilyen tartalmú módosítása ellen a jelenleginél sokkal erőteljesebben tiltakozna az ellenzék (bár kérdés, hogy az atombombát hová lehet még fokozni…), amelynek három fő érve van a határon túli magyarok szavazati jogával szemben. Egyrészt az, hogy ne szavazzon az, aki nem fizet adót a magyar államnak, másrészt az, hogy ne szavazzon az, aki a szavazatával megválasztott kormány döntéseinek következményeit nem viseli, harmadrészt pedig az, hogy a határon túli szavazók zömmel a Fideszt támogatják. Ezek az érvek azonban komolytalanok.

akik szó szerinti értelemben fizetnek ugyan adót, de a jövedelmük – amelyből ezt az adót befizetik – mások befizetett adójából származik. Ők valójában tehát nem adófizetők, hanem mások befizetett adójából élnek, és ennek egy részét fizetik vissza adóként. Az adóegyenlegük tehát negatív, szemben a legtöbb határon túli magyar magyarországi adóegyenlegével, amely nulla.

A második érv, amely szerint a magyar kormány döntéseinek következményeit a határon túli magyarok nem viselik, szintén nem áll meg. A határon túli magyarok helyzetét ugyanis alapvetően határozza meg, hogy a magyar kormány milyen külpolitikát folytat, hogyan tárgyal és érvényesít érdeket a szomszédos országokkal vagy éppen az Európai Unióval szemben. Nem beszélve az olyan, a határon túli magyarok életét közvetlenül befolyásoló döntésekről, mint egy-egy határon túli óvoda, iskola vagy templom felújításához nyújtott támogatás.

Végül, ha a határon túli magyarokat azért akarnák kizárni a szavazásból, mert többségük a Fideszre szavaz, akkor ugyanezzel az érveléssel bármely társadalmi csoportra (például a falusiakra, a gazdálkodókra etc.) rá lehetne mutatni, hogy el kell tőlük venni a választójogot, mert többségükben Fidesz-szavazók. Volt már ilyen a magyar történelemben: 

Ezzel szemben nekünk nemcsak megvédenünk kell a határon túli magyarok választójogát, hanem kiterjeszteni úgy, hogy a választójog egyenlősége ténylegesen megvalósulhasson. Vagyis a listára történő szavazás meghagyása mellett létre kell hozni a határon túli egyéni választókerületeket. Ha erre most már nincsen idő, akkor a 2026. évi országgyűlési választások után azonnal. Egyenlő választójogot minden magyarnak!

A szerző közgazdász, politológus