Két fronton is jelentős változás jön 2025-ben Magyarországon: részint a költségvetési és a belső források átmozgatása révén, másfelől pedig az úgynevezett Trump-kártya, vagyis az Egyesült Államokkal történő új, gazdasági kapcsolatok mentén. Mindez Orbán Viktor miniszterelnöknek a Patrióta Youtube-csatornáján adott interjújából derült ki.
Miután szakértői és ellenzéki oldalról is kételyek merültek fel a kormányfő beszéde kapcsán, valamint azért is, hogy a polgári oldalt is alaposan tájékoztassuk, nézzük a részleteket! Mert jogos kérdések merülnek fel. Egyáltalán kivitelezhető-e ez az új akcióterv? S valóban akkora lendületet adhat-e az új gazdaságpolitika, hogy attól ténylegesen felpörögnek a motorok, továbbá mi, átlagos halandók is jutunk egyről a kettőre 2025-ben?
A lényeg, hogy a kormány új gazdaságpolitikája mintegy négyezermilliárd forintot mozgat meg a gazdaságban a következő évben, ebből több mint 2600 milliárd jut a családoknak, 1400 milliárd pedig a vállalkozásoknak.
Az új gazdaságpolitika pedig három pillére épül. A megfizethető lakhatás biztosítására, a jövedelmek vásárlóerejének növelésére, valamint a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) támogatására, melyet Demján Sándor-programként ismerhetünk.
Az első pillért, a lakhatás biztosítását aligha kell bonyolult közgazdasági képlettel magyarázni. A direkt lakhatási támogatás mellett – havi 150 ezer forint azért nem semmi (!) – a családok háromszázmilliárd forintnyi önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást fordíthatnak lakásvásárlásra, felújításra. Úgy, hogy a kormány az adminisztráció egyszerűsítésével igyekszik gyorsítani a folyamatot. Közben az ötezer fő alatti településeken élő gyermekes családoknak elérhető vidéki otthonfelújítási programra 25 milliárd forintot szán a kormány, és a háztartások jövőre 25 milliárd forint értékben használhatják fel a Széchenyi-pihenőkártyára feltöltött összegeket lakásfelújítási célra.
Az első pillér nagyjából kipipálva, nézzük a bérrobbanás lehetőségét. Utóbbi ténylegesen nem propaganda: nemzetközi elemzések is kitérnek rá, hogy a jövő évben várható magyarországi bérnövekedésekkel az elsők leszünk az Európai Unióban, miként arra Orbán Viktor is célzott. Konkrétan arról van szó, hogy „élesedik” a kormány és a gazdasági szféra közötti, hároméves bérmegállapodás első része. Ott, ahol az állam képes rá – minimálbér, garantált bérminimum és köz- és államigazgatási szféra –, pozitívan beavatkozik, a piaci szektornak pedig ki kell tudnia gazdálkodnia a négy-öt százalékos reálbéremelést. Egyébiránt ez sem voluntarista megközelítés, hanem a termelékenység növelésével kell ezt megvalósítani. Idehoznám még a munkáshitelt is, amelyről azt tudjuk, hogy ilyen még nem volt! Ezért kár rögtön elsiratni annak hatékonyságát. Különösen az ország hátrányosabb helyzetű régióiban lesz ez komoly segítség azon fiataloknak, akik nem a Lajtán túl képzelik el a jövőt, korábban pedig nemhogy ötmillió forintos, de semmilyen támogatásban nem részesültek.
