Macron francia elnök az utóbbi időkben harcias pózban tetszelegve próbál felemelkedni a nagyok közé. Nincs olyan rossz mentális állapotban, mint Biden elnök, aki engedélyezte Zelenszkijnek a nagy hatótávolságú amerikai rakéták orosz célpontok elleni bevetését, mégis úgy viselkedik, mintha ő is hibbant lenne.
Joe Biden szerencsétlen döntése világszerte nagy visszhangot váltott ki, ezért Macron is engedélyezte a hasonló adottságú francia rakéták bevetését Oroszország ellen. A francia elnök már azzal is nagy feltűnést keltett, amikor először felvetette, hogy katonákat küld Ukrajnába.
Akkor ez egy futó ötletnek tűnt, aminek talán nem lesz folytatása, de aztán kiderült, hogy Macron nem szeretne megállni ezen a ponton.
Láttunk már olyat a történelemben, hogy háborúk idején öntörvényű diktátorok hadvezérnek képzelték magukat, semmibe vették a hadvezetés észszerű hadászati szempontokon alapuló tanácsait, és rossz döntéseket hoztak. Elég, ha a második világháborúra és a németek eszelős vezetőjére gondolunk.
A franciáknál akadnak tapasztalt és józan katonai szakemberek. 2021 tavaszán nyugalmazott francia tábornokok nyílt levélben hívták fel Macron köztársasági elnök (egyben a hadsereg főparancsnoka) és a francia kormány figyelmét, hogy Franciaországot széthullás fenyegeti a tömeges bevándorlás és az iszlamizmus terjedése miatt. Ez a fellépés nem tetszett a francia kormánypárt vezetőinek.
Lázadással vádolták a tábornokokat és néhányuk ellen eljárást indítottak, pedig csak az országukat fenyegető veszélyre figyelmeztettek. Akkor a francia katonaság aktív állományának 150 ezret meghaladó tagja is kiáltványt adott közre. Hangsúlyozták, hogy az idős katonák megérdemlik a tiszteletet, mivel szolgálták Franciaországot, harcoltak és legjobb éveiket áldozták érte. Szemére vetették a kormánynak, hogy nem méltányolja e tiszteletre méltó hazafiak állásfoglalását, akik szeretik hazájukat és aggódnak a hanyatlás jelei miatt.
Nemrég Pierre Vandier admirális, a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokságának vezetője nyilatkozott a Politicónak, és kijelentette, hogy Európának fel kell ébrednie, ha meg akarja nyerni a fegyverkezési háborút. Szerinte
„Európa nem tudja megnyerni a jövő fegyverkezési háborúját azokkal a szabályokkal, amelyekkel korlátozza magát”.
Nos, a francia parancsnok ellen nem indult eljárás, ami érthető, mert háborúpártiság dolgában egy húron pendül Macronnal. Franciaország meg akarja nyerni a fegyverkezési háborút? Lehet, hogy a katonai akadémiákon még tanítják, hogy fegyverekkel háborút lehet nyerni, de minden józanul gondolkodó tudja, hogy ma már ez a tétel legfeljebb a helyi csetepatékra érvényes. Globális szinten nem nyerhető meg a fegyverek harca, mert atomháborúhoz vezet. Akkor pedig nemcsak a hadakozó felek pusztulnak el Franciaországgal együtt, hanem a kívülállók jelentős része is.
Vandier szerint az európai országoknak több pénzt kell szánniuk a fegyverkezésre, akár úgy is, hogy visszavágják a szociális juttatásokat. Erre mondhatná egy nehezen élő, többgyerekes családfenntartó, akinek nem volt gyerekszobája: a nénikéd szociális juttatását vágd vissza, ne a miénket!
És igaza lenne, mert a fegyverkezésre költött pénzek kisebb hányadából már jelentősen lehetne emelni az emberiség életszínvonalát.
Macron elvbarátja, a hamarosan leköszönő Joe Biden goromba és veszélyes döntésének megfelelően Zelenszkij ukrán elnök gyorsan bevetette a 300 kilométer hatótávolságú ATACMS rakétákat orosz célpontok ellen. A válasz nem sokat váratott magára.
Az oroszok csapást mértek a dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre azzal az Oresnyik nevű hiperszonikus rakétarendszerrel, amelynek az elhárítására jelenleg nincs megfelelő technika. Putyin orosz elnök ezután bejelentette, hogy az eszkalációs lépésekre „tükörválaszt” fog adni, ugyanakkor nem zárkózott el a tárgyalások elől.
Nyilvánvaló, hogy a Nyugat háborúpárti héjáinak keménykedése tovább rontja az amúgy is tragikus ukrajnai helyzetet. Az is egyértelmű, hogy Biden és Macron meggondolatlan döntései sokat ártanak Európának. Nem véletlen, hogy Rand Paul amerikai republikánus szenátor a napokban kijelentette:
az amerikai rakétákkal kapcsolatos elnöki döntés nem felel meg az amerikai alkotmánynak, és a világháború veszélyének teszi ki az Egyesült Államokat.
Donald Trump január 20-i hivatalba lépéséig már csak a nyugatról sokat bírált Vlagyimir Putyin bölcs mértéktartásában bízhatunk.
A szerző író, újságíró