A héten ismét összegyűltek a svájci Davosban a világ politikai, gazdasági és társadalmi vezetői, hogy a Világgazdasági Fórumon (WEF) megvitassák a legégetőbb globális kérdéseket. Az idei seregszemle középpontjában olyan kulcsfontosságú témák álltak, mint a geoökonómiai bizonytalanság, a mesterséges intelligencia térnyerése és a fenntartható növekedés.
Ám a hivatalos programot némiképp felülírta az új amerikai elnök, Donald Trump videóüzenete, amelynek tartalma – ha azt beváltja az Egyesült Államok, mint szuperhatalom – teljesen átalakítja az eddigi globális folyamatokat. Azon belül is megváltozik Kína és az Európai Unió pozíciója, valamint Dél-Amerikára is másként süt majd a nap.
Nem is beszélve a nagy feltörekvő (például India) piacokról, gazdasági térségekről.
Nota bene: a Világgazdasági Fórumon prezentált úgynevezett kockázati jelentés alapján a világ vezetőit rövid távon az ál- és tévhírek aggasztják, amit második helyen a szélsőséges időjárási jelenségek, majd harmadik helyen az államok közötti fegyveres központok követnek. A rizikófaktorok közül pedig a társadalmi polarizáció és a kiberhadviselés és kémkedés ad – enyhén szólva – bosszankodásra okot a csúcson lévőknek. Közben hosszabb, tízéves időtávon már főként környezeti kockázatokat látnak a Világgazdasági Fórum kutatásának résztvevői.
A davosi találkozó évek óta aktuális, hiszen a globális gazdaság hatalmas átalakuláson megy keresztül. Azzal aligha árulok el titkot, hogy már évek óta a fókuszban a technológia modellváltása zajlik, amelynek főszereplője – nem nehéz feladat kitalálni – az Egyesült Államok. Miközben a világelit krémje már csomagol haza, január 24-én zárult a davosi csúcs,
az üzleti szektort az aktuális világkonfliktusok, az Egyesült Államok és az Európai Unió globális erejének kilátásai izgatják. És természetesen az, hogy melyek azok a komponensek, amelyek mentén a világgazdaság visszatérhet a fenntartható növekedési pályára. Ezen logika mentén megyünk tovább.
Nos, ami a kézzelfogható kilátásokat illeti, a globális GDP 2025-ben enyhén, 3,2 százalékkal emelkedhet, az infláció pedig 3,5 százalékra csökkenhet a friss elemzések összesítése alapján, miközben a geopolitikai kockázatok továbbra is magasak. Egybehangzó kutatói vélekedések alapján az Egyesült Államok új vezetésének politikája, a közel-keleti, valamint az ukrajnai konfliktus lesz komoly hatással a növekedésre.
