Fókuszban a transzatlanti viszonyok

Az elmúlt évben kilencezer migráns halt meg az Európába vezető úton, tíz százalékukat meggyilkolták. Hosszú évek óta először. 2024-ben a legtöbb menedékkérelem már nem a németeknél, hanem a franciáknál volt. Második helyre került Spanyolország és csak harmadikok voltak a németek.
Az USA–dán ellentétek egyik állomása Grönlanddal kapcsolatban, hogy az amerikai delegációt, amelyet az alelnök felesége vezetett és tagjai lettek volna a nagyhatalom kül- és biztonságpolitikájának vezetői, a grönlandi politikusok nem voltak hajlandók fogadni.

Így az útra úgy került sor, hogy az alelnöki házaspár utazott oda és a szigeten lévő amerikai katonai bázist látogatták meg.

Óriási viták voltak a NATO egyes európai tagállamaiban a jövőbeni fegyverkezés üteméről. Az észtek vállalták az öt százalék gyors elérését. Izrael – bár nem tagja a NATO-nak és nem is Európában van – 2025-re a költségvetésében 40 százalékkal kész növelni a katonai kiadásait. Európa több országa is a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről tanácskozik. A dánoknál a nők alapkiképzésének az idejét négyről 11 hónapra kívánják emelni.

Az európai országokat a jövőben a brit miniszterelnök és a francia köztársasági elnök képviselné. Az senkit sem zavar, hogy Nagy-Britannia nem tagja az uniónak, a francia államfőnek pedig bármelyik pillanatban összeomolhat a kormánya.

Németországgal mint Európa vezetőjével nem számolnak. A hárompárti berlini kormány a választásokon vereséget szenvedett. Az új győztes, a CDU/CSU kevesebb mint 30 százalékkal, a történelem második legrosszabb eredményével, és az SPD, a császárságot is beleszámítva, a legeslegrosszabb eredménnyel, koalíciót alkotott. Ahhoz, hogy az alaptörvény (alkotmány) módosítását elérjék az óriási kölcsönök felvétele ügyében, kétharmados parlamenti többség szükséges. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a régi kormány (parlament) együtt a CDU/CSU-val megszavazta ezt az előterjesztést. Ez jogilag korrekt, de jobb, ha nem feszegetjük a morális kérdéseket.

A Zöldek a szavazataikért százmilliárd eurót kértek az általuk szükségesnek tartott környezetvédelmi beruházások végrehajtására. A két vesztes párt koalíciója győzelemre van ítélve. A szavazatainak számát megduplázó AfD-vel (Alternatíva Németországért) senki sem akar, mer koalícióra lépni. A két vesztes párt, a konzervatívok és a szociáldemokraták kénytelenek kiegyezni egymással. A viták közöttük a gazdaság, a kötelező katonai szolgálat és a migráció kérdései körül csúcsosodtak ki. Április 9-re megszületett a megállapodás. A CDU hét miniszteri posztot kapott, többek között a külügyminiszterét. Az SPD szintén hét minisztériumot fog vezetni, így a pénzügyet, az igazságügyet és a honvédelmit. A CSU három minisztériumot kap, közte a belügyet és az agrártárcát.

Mindkét pártban nőttek a belső viták. A CDU/CSU-n belül egyre komolyabb konfliktus, hogy a párt a választási harcban ígért céljaiból egyre többet ad fel, hogy kompromisszumot találjon az SPD-vel.

Komolyan megkérdőjelezik Merz alkalmasságát a kancellári feladatok ellátására.

Többen felvetették, hogy célszerű-e, hogy a kancellár 70 éves korában kezdje el újból, több évtized elteltével az aktív politikát. A párt ifjúsági szervezete bejelentette, hogy a német parlamentben, a Bundestagban nem szavazza meg az új kormányt.

A CSU vezetése hallgat és kivár. Tudják, hogy Söder, a párt elnöke, a bajor tartományi miniszterelnök négy év után továbbra sem tudta elfogadtatni, hogy ő legyen a konzervatív pártok kancellárjelöltje, de kivár. Minden eshetőségre felkészülnek. Söder kijelentette, hogy a koalíció nem szerelmi házasság. Ez igaz.

A Szociáldemokrata Pártban szintén dominálnak a személyi kérdések. A tagság jelentős része elégedetlen a párt női elnökével, Eskennel. A pártban szavazás lesz a kormánykoalíció elfogadásáról. Abban teljes az egyetértés, hogy a legfontosabb prioritás a gazdaság.

A németeknél statisztika jelent meg a bűnelkövetőkről. A migránsok a bűncselekmények négy-hétszeresét követik el a németekhez képest. Első helyen állnak a szírek, másodikon az ukránok. A német statisztikák a német állampolgárságot kapott migránsokat már német állampolgárként kezelik.

A Balkánon tovább forrnak az indulatok. Kenya elismerte Koszovót, mire a szerbek megszakították velük a diplomáciai kapcsolatokat. Bosznia-Hercegovina státusa továbbra sem rendezett, a térség felvétele az Európai Unióba pedig megszakadt és tovább késik.

A kapcsolatokat az USA és Európa között jól jellemzi, hogy űrkutatásra Amerika évi 68, míg az EU 14 milliárd eurót költ. 2024-ben az USA–EU külkereskedelemben 157 milliárd euró volt az Egyesült Államok deficitje, de a szolgáltatások területén 107 milliárd euró volt a többlete. Az ottawai egyezményből, amely a fürtös bombák és a taposóaknák előállításának és rendszerbe állításának tilalmáról rendelkezik, a három balti állam mellett kilépett Lengyelország és Finnország is. Mindez növeli a feszültséget a NATO keleti, Oroszországgal szomszédos határvidékén.

Az USA–orosz tárgyalások továbbra is folynak Törökországban. A második forduló április 20-án lesz. Ankara szupermodern amerikai F–35-ös harci gépek beszerzését tervezi, de Izrael tiltakozik. Amerika katonai kiadásai a következő költségvetési évben – először a történelemben – meg fogják haladni az ezermilliárd dollárt. A következő Ramstein-fordulóban, amelynek célja Ukrajna további megsegítése, Amerika nem akar részt venni. Az ukrán államfő bejelentette, hogy azok után, hogy két kínai katonát elfogtak a frontvonalon, reméli, hogy az amerikai álláspont módosulni fog.

Az amerikai vámok esetében még mindig minden cseppfolyós. Izrael elengedte az amerikai termékekre kivetett vámokat, Amerika a stratégiai szövetség ellenére nem tett hasonló lépést. Kijelentette, hogy elég támogatást kap Jeruzsálem.

A vámok mértéke szó szerint röpköd Amerika, valamint a világ jelentős része között. 165 országra vetettek ki vámot, amelynek átlagos értéke az USA szempontjából 30 százalék, és ez a legmagasabb 153 év óta.

Kevés ország visszakozott a vámháborúban, az egyik Vietnám volt. Az amerikai vámok közelebb hozták egymáshoz Kínát és az Európai Uniót. Mark Rutte NATO-főtitkár óvatosan fogalmazott: „Az amerikai vám nem sérti a NATO-alapszerződését, és külön kell kezelni a biztonsági kérdésektől.” 2024-ben a világ hadiipari exportjából 43 százalékkal Amerika volt az első. A második Franciaország, részesedése 11 százalék.