A legkevésbé azt vártam, hogy a Z generáció (1995 és 2009 között születettek) tagjai (legalábbis sokan közülük), akik már digitális bennszülöttként jöttek a világra, valamikor felismerik, hogy van élet a kütyükön túl is. Legalábbis elbizonytalanodtak kissé egy bizonytalan világban. Egy 2023-as kutatás szerint (forrás Index) viszont 80 százalékuk nyugtalan amiatt, hogy generációjuk túlságosan függ a technológiától, 75 százalékuk pedig a közösségi média mentális egészségre gyakorolt káros hatásai miatt is aggódik. Tegyük hozzá, teljes joggal, de hogy ezt fel is ismerték, az tiszteletet parancsoló. Nem valószínű hogy WHO-jelentéseket olvasgatnának, inkább arról lehet szó, hogy megcsömörlöttek, és valamilyen csoda folytán maguktól felismerték, esetleg a saját bőrükön tapasztalták az elváltozásokat.

Felettébb nyugodtnak tűnt. Ez lehet az egyik motivációs faktor, a nyugalom iránti vágy. Persze ne legyenek illúzióink! Lehet, hogy mindez csupán divat. Ám amennyiben nem gyorsan múló, akkor is örülhetünk neki. Az viszont máris bizonyos, hogy óriási üzlet van benne. A megvilágosodottak igényeinek kielégítésére komplett iparágak szerveződtek újjá, a kereskedők tapsolnak, és a digitális cuccról való lejövetel nem olcsó mulatság.

De alighanem megéri. A közösséginek nevezett hálózat nyújtotta lehetőségeknél jobb beszélgetni, a másik ember szemébe nézni és adott esetben azt mondani neki, hogy nem értek egyet veled. Vagy hogy egyetértek. Jobb egy mezőről nézni az elfogyó vérholdat, mint a neten hörögni, pláne ha az ember megállja, hogy ne vegzáljon senkit elmosódott képek küldözgetésével. Egyébként ez az egész kütyüzés olyan, mint az alkohol. Addig jó, amíg te használod őt és nem ő téged. És félreértés ne essék, most nagyon sok múlhat a használaton. Nagyon sok. Ha a homokba dugjuk a fejünket, mindent elveszíthetünk, amit kínkeservvel felépítettünk.