Néha csak röhögős fejet tesz. Néha linket illeszt. Máskor meg vitázik, dühösen, hosszan, türelmetlenül. Vitatkozik újságíróval, miniszterrel, de akár mezei kisemberrel is. Leosztja ő özvegy Havlicsák Bélánét is, ha más a véleménye, és vitába száll a pultoslánnyal a Tesco felvágottaspultjából.

Semmi nem változik – ahogy fentebb írtam –, de van, ami azért ritka. El tudjuk vajon képzelni, hogy Tisza István odamegy a rikkancs elé, aki a reggeli lapot árulja, és a cipészt, aki megveszi az újságot hazáig kíséri, s közben magyaráz neki. „Az nem is úgy volt, uram. El ne higgye. Mocskos hazugság. Ne sz...a be! Propaganda... propaganda... propaganda…”

Előttünk van Borsa Kopasz, a Magyar Királyság nádora, és mellesleg tartományúr, aki odamegy a Németújváriak vagy Aba Amádé vára elé, a kisbíró által kidoboltatott hírekbe belekotyog, s az ámuló jobbágyok előtt öklét rázza: „Az a macsói bán propagandája! A király korrupt. Hazugság az egész! Oligarcha, propaganda, propaganda, propaganda!”

A történelem egyetlen példát ismer csupán, ami kicsit hasonló.

Amikor Anjou Károly 1302-ben ostromolta Budát, s próbálta bevenni a várat az épp regnáló ellenkirály Vencel csapataitól, a későbbi uralkodó hívei azt látták, hogy az ostrom hevében egyszer csak a bástyákon megjelenik a cseh fiatalember, Vencel, odakiált Károlynak, majd megfordul, felröhög, s letolja a gatyáját. A fenekét mutatta Károly Róbertnek.

Állítólag. Bár van, aki szerint ez csak mendemonda. S az Anjou-párt hívei, és krónikásai terjesztik, mert mint tudjuk, a történelmet mindig a győztesek írják.

De azt biztos Przemysl Vencel sem tette volna meg, hogy nekiálljon sértegetéseket kommentelgetni I. Károly Facebook-oldala alá, s vitatkozni a főszakácsával.

Nagy ember ilyet nem tesz.

Nem, ez elképzelhetetlen, ilyen még a krónikákban sincs.

Csak meg ne tudja Magyar Péter, hogy a Facebookon „megbököm” funkció is van. Ha arról tudomást szerez a megváltó, mindenki meg lesz bökve, aki nem ugyanazt a szekeret tolja.

Atyaég, ha kilép(ne) a nemzetközi porondra, mint miniszterelnök, akkor tudná majd megmutatni igazán, hogy mire is képes. Bökdösné Trumpot, Ursulát és Kim Dzsong Unt is. Kommentelgetne a román kormány és a szlovák igazságügy miniszter posztjainál. Ej, de kínos lenne. „Magyar Péter ma minden EU parlamenti képviselőt megbökött, akinek más a véleménye – Számolt be egy hírben a BBC.”

Az ember beleborzong, ha csak rá gondol is!

Hozzám mondjuk sosem kommentelt. Ez nem tetszik. Bástya elvtárs már senkinek nem kell? Elvárom, hogy a cikk alá majd odabiggyessze a névjegyét, s leírja nagy betűkkel: „PROPAGANDA!”

Megkérdeztem a ChatGPT-t, mit gondol arról az emberről, aki folyamatos kényszert érez, hogy a véleményét erőszakosan mindenki tudtára adja, tukmálja, s tolakodóan, kényszeresen kommentelgesse a nézeteit. Ezt írta:

„A leírt viselkedés sokak számára ismerős lehet, de önmagában nem jelöl egyetlen, konkrét pszichiátriai betegséget. Többféle pszichológiai vagy személyiségvonás leírhatja, vagy részben magyarázhatja ezt a magatartást.

Az alábbiakban felsorolok néhány olyan jelenséget és pszichológiai kategóriát, amelyekben jellemző lehet a kényszeres, tolakodó, erőteljes véleményközlés, de ez nem helyettesít diagnózist:

„1. Narcisztikus személyiségzavar (NPD).

Gyakori, hogy az illető túlzott önbizalommal, felsőbbrendűséggel és »én tudom jobban« attitűddel lép fel. Erős igénye van arra, hogy igaza legyen, és hogy mások elismerjék a »különleges« nézőpontját. A kritika nehezen tolerálható.

2. Paranoid személyiségzavar.

Az illető meggyőződése lehet, hogy a saját »igazságát« terjesztenie kell, mert mások szerinte félreértik vagy szándékosan félretájékoztatják. Fokozott gyanakvás, amely együtt járhat a gondolatok makacs bizonygatásával.

3. Obszesszív-kompulzív személyiségzavar (OCPD).

A rögeszmés ragaszkodás a saját nézeteihez, »egy helyes mód« hirdetése. Meggyőződése lehet, hogy a dolgokat »úgy kell csinálni, ahogy ő mondja«.

4. Bipoláris zavar – mániás epizódja.

Mániában előfordulhat: fokozott beszédkényszer, túlzott magabiztosság, erőszakos, impulzív véleményközlés, »missziószerű« bizonygatás.

5. Téveszmerendszerek (például grandiózus típus)

Ilyenkor az illető meg van győződve arról, hogy olyan fontos igazságot ismer, amit másoknak »kötelessége átadni«.

Ez már klinikai szintű állapot, jellegzetesen pszichózisokban fordul elő.

Ha szeretnéd, részletesebben elmagyarázom, hogy melyik típus milyen tünetekkel jár, vagy segíthetek jobban beazonosítani a viselkedés hátterét.”

Kicsit hosszú a szöveg, én leegyszerűsítem: Az illető, akiről szó van, se nem gróf, se nem vezető, se nem miniszterelnök-jelölt, pusztán csak egy kommenthuszár.