Trump ellentmondásos figura – de ki nem az a politikai vezetők közül? Egyetlen kivétel sincs. Ellentmondásaival együtt kell őt értelmeznünk.
De az tény: szeretjük Trumpot azért, mert alapjában véve a globális mélyállam, a globális elit totális hatalma ellen próbál fellépni, és a nemzeti szuverenitást elsődlegesnek tartja – persze elsősorban az USA számára. Valamint kedveljük azért, mert nézetei szembemennek a mai ultraliberális, önpusztító ideológiákkal a woke-tól kezdve a genderig és a migrációellenességig.
Azonban ha elnöksége egyéves mérlegét meg kívánjuk vonni, aligha mondhatunk mást, mint hogy a kép vegyes. Nem fekete és nem fehér.
Michael T. Flynn nyugalmazott altábornagy, Trump nagy támogatója, aki az első ciklusban az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt – míg a mélyállam ki nem penderítette onnan – nemrég erős kritikával illette kedvelt volt főnöke tevékenységét.
Flynn a következőket veti fel Trumppal szemben: a kormány felfújttá, arrogánssá és elszámoltathatatlanná vált. Ezenkívül konkrétan felveti, hogy az Epstein-botrány ügyében nem sikerült rendet és világosságot teremtenie. Továbbá azt mondja, hogy az elnök nem tett sokat a mélyállam elszámoltatása és kiiktatása terén, illetve bizonyos értelemben saját mélyállamot teremtett magának.
Azt is felveti, hogy Irán tavalyi megtámadása elfogadhatatlan volt, azt csak a kongresszus jóváhagyásával lehetett volna végrehajtani. Flynn-nek az sem tetszik, hogy Trump beavatkozott egy távoli, kelet-közép-európai konfliktusba, az orosz–ukrán háborúba, rengeteget költött rá a mai napig, holott azt ígérte, rögtön véget vet a háborúnak.
De hagyjuk Flynn-Tiborc panaszait Trumppal szemben, hiszen bátran kijelenthetjük:
az amerikai elnök elrendelte Amerika kilépését hatvanhat – írd és mondd: 66! – nemzetközi, globalista szervezetből!
Az elnöki memorandum 31 ENSZ-szervezetet céloz meg, köztük az UNFCCC-t és az IPCC-t, valamint 35 nem ENSZ-szervezetet, például a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökséget. Marco Rubio külügyminiszter feleslegesnek és az amerikai érdekekkel ideológiailag ellentétesnek nevezte ezeket az alapokat, míg Scott Bessent pénzügyminiszter a Zöld Éghajlatvédelmi Alaphoz hasonló alapokból való kilépéseket emelte ki, a megfizethető energia előtérbe helyezése érdekében. A támogatók, mint Rand Paul szenátor, üdvözölték a csökkentéseket, de a kritikusok, köztük Macron francia elnök és Guterres ENSZ-főtitkár aggodalmukat fejezték ki, mivel jogi akadályok merülhetnek fel a szenátus által ratifikált szerződések előtt. Nem csodálkozhatunk egyáltalán Macron és Guterres elkeseredésén, hiszen ha valakik, akkor ők tényleg a globális elit fontos figurái közé tartoznak.
Alex Krainer írja meg azt a döntéssel kapcsolatban, hogy jól látható, itt elsősorban olyan szervezetekről van szó, amelyek a legtöbb esetben abszolút jogi mentességet élveznek, vagyis valójában a törvény határain kívül, azok felett működnek.
Corey Lynn oknyomozó újságíró szerint 76 olyan nemzetközi szervezet és bank létezik, amelyek nemzetközi mentességet, kiváltságokat és adómentességet élveznek. Ez a rendszer a második világháború után alakult ki, angol és amerikai kezdeményezésre, a nemzetközi szervezetek mentességi törvényei (IOIA) alapján, amelyet az USA kongresszusa 1945. december 29-én írt alá, megvetve ezzel a globalista szervezetek mindenek felett állását.





























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!