A csíkszeredai Dracula-park, amely nemrég ismét bekerült a hírek közé a frissen bemutatott látványterveknek köszönhetően, felülírja ezt a képletet. 

Szőcs Gézának A kisbereki böszörmények című abszurd drámája juthat eszünkbe, amelyben a szerző érzékletesen írta le, hogy miképpen kovácsol magának az elit megmaradási ideológiát a totális önfeladásból, a saját hagyományok elárulásából. (Ide illő szomorú történet, melynek jövőre lesz a harmincadik évfordulója, hogy Kincses Elemért azért távolították el a marosvásárhelyi színház éléről, mert az előzetes figyelmeztetés ellenére színre vitte a darabot, amelynek maró iróniáját az RMDSZ-vezetés – nem alaptalanul – magára vette. Ez volt egyébként az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának első jól látható eredménye: egy kivételes tehetségű, nem mellesleg nemzetben gondolkodó színházi szakembernek a kirúgása inkompetenciára való hivatkozással. Azt hiszem, ma már a piszkos munkát elvégző Kelemen Hunor sem büszke akkori szerepére.)

A Csíki nemcsak egy korrekt, jó ár-érték arányú sör, hanem identitáserősítő, otthonosságérzést növelő nedű. Mindaddig, amíg ki nem derült, hogy komoly veszteséget halmozott fel, ideális példa volt arra, hogy az önelvűség, a saját erőre támaszkodás, a gazdasági önállóságra törekvés meghozza a maga gyümölcsét. Hogy lehetséges magyar kommunikációval, magyar szimbolikával, magyar látványelemekkel, csak magyarokat célzó marketinggel felépíteni egy sikeres székely brandet. A Csíki sör megnevezésnek mindmáig nincs román fordítása, román kocsmákban is magyar nevén emlegetik. És ezzel együtt találkozni lehet vele ma is megannyi román többségű városban, Fogarastól Brassóig. De még Bukarestben is előfordult pár évvel a járvány előtt, hogy egy kézműves sörökre összpontosító vendéglátóhelyen a rendkívül kedves és rokonszenves pultos, bár majd beletört a nyelve, de kimondta, hogy Csíki sört ajánl nekünk, mint érdekességet.

Érdemes abba is belegondolni – az ügy katasztrofális szimbolikus üzenete mellett –, hogy kiket fog Székelyföldre vonzani e látványosság. Magyarokat aligha, s ha meg igen, annál rosszabb, hiszen eltereli a figyelmet e régió valódi értékeiről. A külföldi turisták mellett a hegyen túli románok utaznak majd oda, ami sok magyar szerint is pozitív jelenség a gazdasági felhajtóerő miatt. Van viszont egy másik dimenzió is. 

Keményfi Kornél alaposan dokumentált tavaly nyári írásában mutatta be, miként sikerült a román ideológiai propagandának a maga szolgálatába állítani Bram Stoker Dracula című regényét, miként vetítették rá a könyvben szereplő székely arisztokratára (!) a rettegett „karóba húzó” havasalföldi Vlad alakját. 

Keményfi csattanós választ ad a kezdeményezők azon mentegetőzésére is, hogy a park multikulturális jellegű lesz. Hadd idézzem: 

Igen, ez a helyzet ezzel a kezdeményezéssel. Persze ki fogja bírni Székelyföld, ahogy a hagymakupolás honfoglalást és a román katonaság betelepítését is. Csak szomorú, hogy ezt a minden elemében inkább veszélyt, mint esélyt hordozó projektet magyarok találták ki és magyarok valósítják meg.