A másik, nyilvánosságtól elzárt életében viszont évi hárommillió forintért panellakást béreltet magának az Országgyűlés Hivatalával a főváros XI. kerületében, mintha ebben élne, alkotna. Pedig a fenéket él és alkot itt, van neki szebb és jobb kicsit arrébb. A Fraknó utcai társasház gondnoka és a szomszédok a lapnak fölfedték: Jakab Péter sosem lakott az ingatlanban, a környéken sem látták. Ám a közpénzből bérelt kamulakást kiadja bérbe, nyilván ugyanennyiért, évi három millióért (vagy többért). A kétszeres bérlési manőverrel akár hatmillió forint csordogálhat a családi trezorba úgy, hogy Péterünknek egy piros aranyas kiflit sem kellett megkennie érte.
Tud élni a Péter! Más kérdés, hogy ha a lakásmutyi miatt később a bíróság elmarasztalná, akár két év börtönt kaphat…
De van itt más is. Tegnapi hír, szintén a Borsban: sorra vásárolja az ingatlanokat a Jakab família Kelenföldön, az Etele Pláza közelében. Először Jakab nővére és férje vágtak ingatlanbizniszbe: a Fehérvári úton vettek maguknak hajlékot. Majd a Bocskai úton vásároltak rezidenciát; utóbbi a Jakab nővér anyósának nevére került. Pár hónapja az Etele úton is lecsaptak egy lakásra, amit tavaly decemberben Jakab testvérének a férjére írattak. A két jobbikos informátor állítja: szándékosan nem Jakab nevére jegyezték be a lakásokat, inkább „családi strómanokéra”. Mellesleg a Jobbik elnöke ugyanebben az Etele úti házban béreltetett magának korábban lakást az Országgyűlés Hivatalával – a cechet akkor is az adófizetők állták, naná. Közben a miskolci családi házát is felújíttatta Jakab, becslések szerint tízmillió forintért. Úgy, hogy eközben parlamenti randalírozásáért is csaknem ugyanekkora büntetést kellett kicsengetnie.
Szóval kamerán kívül így éldegél, gyarapodik a Jakab család. Négy-öt kégliben meghúzzák magukat. Valahogy kijönnek hó végéig Péter alig pár milliós gázsijából, költségtérítéseiből. Meg aztán pártelnök úr a csokot is kérvényezte Orbánéktól. Iszonyat ez a diktatúra…
Kamerák előtt viszont minden más. Olyankor levedli lakásgyűjtő, bérlakástrükköző szenvedélyét a Péter, és a népért aggódik tűzön-vízen át. A mélyszegényekért, a fedélnélküliekért, az éhezőkért, akiknek egy penészes parizerre sem futja. A szó, amit keres a tisztelt Olvasó: hitelesség.
Pedig milyen nagy műgonddal építgette a paneles, műmelós imidzsét. Hajjaj. Ott, a panelban készültek a legsikerültebb szelfijei a párizsival meg a Piros Arannyal. Ötvenes IQ alatt döglöttek érte a népek. Az előszobai fogason szellőztette legendás bőrdzsekijét, s a tükör előtt gyakorolta be fenyegető kézmozdulatait. Még műparasztos tájszólást is kifejlesztett. (Javaslom: vidéki kocsmákban ne használja, még baja eshet.) Majd jött a traktoros affér: életében először találkozott egy igazi melóssal, akinek leüvöltötte a fejét. Aztán pár hete váratlanul kiírták őt a Gyurcsány-show-ból. Most meg ez a panelbalhé. Mi jöhet még?
Borítókép: Jakab Péter az Országgyűlésben. (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
