Ha pár ezer migráns és a tízmilliós Belarusz ekkora galibát tud okozni a csaknem félmilliárd fős Európai Uniónak, akkor ez a válság nem Belaruszról, hanem az EU súlyos belső problémáiról szól. Az unió máig azt nyögi, hogy Merkel 2015-ben – a fájó német múlttól is terhelve – utat engedett a migránshullámnak. Az EU-ban zavart kelteni akaró Belarusz most cinikusan megspórol pár ezer kilométer gyalogutat a migránsoknak. De nem Belarusz adja évek óta a lovat a legkülönbözőbb migrációbarát szövegekkel a migránsbiznisz működtetői alá, a csempészektől a humanitárius széplelkeken át a nemzetállamok cinikus lebontóiig. Nem Belarusz, hanem az EU bélyegezte meg azokat – kezdve Magyarországgal –, akik ezzel szembehelyezkedtek, és saját pénzükön védőkerítést húztak fel. Most, hogy tizenvalahány millió ember készül a bevándorlásellenes elnökjelöltekre szavazni Franciaországban, Európa is ráfanyalodik legalább annak burkolt beismerésére, hogy a tömeges bevándorlás nem jó dolog. (Nincs is nagy jelentkezés a lengyel–belarusz határon feltorlódott migránsokért.) Ha pedig pénzt adnának a milliárdokba kerülő borotvadrótra, ami kívül tartja a jövevényeket, akkor szembe kellene köpniük 2015-ös önmagukat, igazat kellene adniuk Orbán Viktornak, és be kellene ismerniük: a drót ma attól még hasznos, hogy egykor a berlini fal tetején is ott virított. Európa ugyanis attól rontotta el a gyomrát, amit Merkel főzött.

Borítókép: Angela Merkel (Fotó: MTI/PAP/Radek Pietruszka)