Arccal Róma felé

Miután a Fidesz–KDNP idén április 3-án a mandátumok több mint kétharmadát megszerezve megnyerte az országgyűlési választásokat, Orbán Viktor kormányfő első hivatalos útja Rómába vezetett. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az úttal kapcsolatban akkor emlékeztetett arra, hogy Magyarország életében az államalapító Szent István óta kiemelt szerepet játszik a pápaság intézménye és a szentatya személye. Hozzátette akkor, hogy ez a szoros kötelék számtalanszor jelentette Európa megújításának zálogát, és a közös ügyeink most is összekötnek minket. A miniszterelnök útja áprilisban határozott üzenet volt a világnak. Orbán Viktor a látogatással, azzal, hogy elsőként Rómába utazott, hitet tett a keresztény gyökereink, kultúránk, az ezeréves államiságunk alapértékei mellett. Emellett a hivatalos út fontos volt azért is, mert Magyarország, miként a szentatya, az orosz–ukrán háború kapcsán a kezdetektől fogva a fegyveres harcok befejezését sürgeti, a béke pártján áll. A látogatás így a háború befejezését sürgető küldetés is volt.

Ahogy Orbán Viktor, úgy most Novák Katalin köztársasági elnök is megérezte, hogy a vatikáni útjával fontos kiállnia a keresztény értékek mellett, amelyek mind hazánkat, mint Európa országait hosszú évszázadokon keresztül megtartották. Sajnos a kontinens nyugati fele, a balliberális eszméknek túlzottan teret engedő országok az utóbbi évtizedekben folyamatosan eltávolodtak az Európai Unió alapértékeitől, nemet mondtak a keresztény örökségre, így tulajdonképpen hátat fordítottak Rómának. Nem tartják szem előtt a Európai Unió egyik alapítójának, Robert Schumannak az üzenetét, amely szerint „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz!” Ha rajtuk múlik, nem lesz.

Novák Katalin államfőnek, miként a nemzeti kormányunknak azonban fontos igazodási pont a katolikus egyház központja, és ez még akkor is igaz, ha a köztársasági elnök nem azonnal a beiktatása után, hanem néhány hónappal később látogatott el a szentatyához. Itt kell rögzíteni, hogy a frissen megválasztott államfő első hivatalos útja Varsóba vezetett, amivel azonban szintén fontos küldetést teljesített. Az Andr­zej Duda lengyel államfővel való találkozás a lengyel–magyar barátság fontosságát hivatott jelképezni, amelyet a két ország orosz–ukrán háborúval kapcsolatos némiképp eltérő álláspontja kikezdett.

A magyar államfő mostani vatikáni látogatása önmagában is hatalmas jelentőséggel bír – többek között bizonyítja, hogy hazánk nem elszigetelt a nemzetközi térben –, de a negyvenperces, spanyol nyelven zajló magánaudiencián nagyon fontos témák kerültek terítékre. Ezek között szerepelt a szentatya magyarországi látogatása, Novák Katalin egy hivatalos meghívólevelet is átadott neki. Elmondása szerint Ferenc pápa megerősítette, hogy várhatóan jövő tavasszal szándékában áll hazánkba látogatni. A második kérdéskör az orosz–ukrán háború volt, amelynek kapcsán megállapították: közös cél a béke helyreállítása Európában. S végül a magánaudiencián szó esett a magyar családpolitikáról is, amelyet Ferenc pápa elismerő szavakkal illetett, és egyúttal hangsúlyozta, hogy ki kell állni a hagyományos családi értékek mellett. Egy hullámhosszon vannak, vagyunk.

Miközben Magyarország vezetése, szembemenve az árral, minden erejével az ezeréves államiságunk alapját jelentő keresztény gyökerein­ket igyekszik oltalmazni, a Magyar Ateista Társaság is küldetést teljesít. Most éppen világnézetük felvállalására biztatják a nem hívőket, arra, hogy vallják magukat ateistának vagy agnosztikusnak, kétkedőnek a tízévente megrendezett, októberben esedékes népszámláláson. Mi értük is imádkozunk, jövő tavasszal remélhetőleg a szentatyával együtt!

Borítókép: Novák Katalin magánaudiencián járt a katolikus egyházfőnél (Forrás: MTI)