időjárás 19°C Amália 2022. október 7.
logo

Égi édesanya

Sitkei Levente
2022.08.16. 06:00 2022.08.16. 08:58
Égi édesanya

Európa nagy részén ünnep Mária mennybevétele, augusztus 15-e. Zárva vannak a boltok, az utca embere pedig tudja is, miért, akkor is, ha ő maga már réges-rég eltávolodott a vallástól, bevásárlástól bevásárlásig éli lelki életét. No és elfogadja, hogy ezen a hétfőn ez a torz „lelki” élmény elmarad. Ugyanez az ünnep nálunk nem jár munkaszünettel, viszont kevés magyarabb esemény van a naptárban. Nagyboldogasszony ünnepén mindenről megemlékezünk, amit a mennyei édesanyától kaptunk. Szent István királyunk ezen a napon halt meg, s ehhez kötjük az ország felajánlását a Szent Szűznek, aki több mint ezer éve óvja a nemzetünket. Mindössze öt nap múlva lesz Szent István szentté avatásának ünnepe, így Nagyboldogasszonytól augusztus huszadikáig egy egész ünnepkör a miénk, hasonlatosan a nagyhéthez vagy a karácsonyhoz.

Mert ez a nyár végi ünnepség is a várakozásról szól, még ha meg is zavarja a külvilág zaja ilyenkor az embert. Ez a várakozás nagyon örömteli, vallásosnak és világi gondolkodásúnak egyaránt. Azt tudjuk ma is megünnepelni, hogy hiába a viszályok, a belső megosztottság és a háborúk sorozata, ma is létezik, épül és erősödik a magyarság, s nem vált se németté, se törökké, se szovjetté, nem hódolt be egy nagyobb és erősebb népnek, nem veszítette el önazonosságát és hitét. Kellett hozzá Szent István királyunk zsenialitása, aki se a német–római császárnak, se a pápának nem ajánlotta fel a koronát, hanem tartotta utódait olyan erősnek, hogy Mária oltalmában képesek folytatni az ország- és nemzetépítést. Ha nem így dönt, talán elsöpört volna minket a történelem, s az apró részletek iránt érdeklődő történészhallgatók izzasztó vizsgatétele lenne a magyarok felemelkedése és bukása. Nem így történt. Mária megvédett minket, Szent István akarata érvényesült, az utódok pedig méltóak voltak a bizalomra.

Mária országa

A katolikus egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálára és mennybevitelére emlékezik.

Aki mindezt teljes lózungnak tartja, a templomokat ásatag fényűzésnek, a tűzijátékot pedig értelmetlen puffogtatásnak, az nézze meg a zarándoklatok résztvevőit, esetleg a budapesti utcákat szombat este! Az ünnep változik az emberrel, s ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy rakéták rajzolnak csillagokat az éjszakai égboltra vagy az oltáriszentséget viszi a pap a körmenet élén. Az ünnepet át kell élni, és bizony át is fogja élni mindenki, aki elmegy. Pedig bizony egyszerűbb volna tévén keresztül figyelni az éjszakai csillagszórókat, de a közösségi élményt semmi sem adja vissza. Aki pedig ezt a közösségi élményt választja, az kimondva-kimondatlanul ünnepli a magyarságát, a múlt dicsőségét és fájdalmát, s körbenézve azt mondhatja, de jó, hogy nem otthon ültem ezen az estén. Egy vagyok ebből a közösségből, annak a népnek a fia, amely nappallá varázsolta az éjszakát. Az ünnep nem egy digitális korba való esemény, nem lehet levagdosni az ünnepkör misztériumáról a sallangokat, hogy pőrén, egyesekből és nullásokból álló számsor maradjon, emberek nélkül. A mai kor gyermeke számára minden csatornán az harsog, hogy az élete kényelmetlen, s az új fejlesztésekkel kényelmessé tudja tenni, hogy csak azzal kelljen törődnie, ami igazán fontos. De ez nem igaz. A ma embere nagyon kényelmesen él, sokkal kevesebbet kell fáradoznia, mint szüleinek vagy nagyszüleinek. Csak számára már az is munka, hogy átélje az ünnepet, kiszakadjon a digitális mindennapokból.

Magyarország keresztény ország, minden porcikáját átitatja a krisztusi hit, levetkőzhetetlenül, letagadhatatlanul.

Nagyboldogasszony ünnepe más, mint Mária mennybevétele, még ha ugyanazt is ünnepeljük, mint a nyugati népek. De épp ezért olyan csodálatos és olyan magyar.

Borítókép: illusztráció (Forrás: Pixabay)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.