Ez az a sorvezető, ami mentén érthetővé válik a kormány minden lépése, láthatóvá válik a nemzeti és az európai vagy világpolitika összefeszüléseinek mozgatórugója. Már persze annak, aki érteni akarja.
A kulcsszó a magyar érdek. Ez a világpolitikában az ismét fölerősödő tömbösödés helyett az összekapcsolódás, a hálózatba szerveződés, az európai politikában pedig a szuverenitás megőrzése, a nemzetállamok erősítése a föderális erőlködéssel szemben.
Utóbbi pedig egészen konkrétan kijelöli a hétköznapi emberek feladatait is. A nemzet alapja ugyanis a család, ami nem csupán megvédi az egyént, hanem értelmes célt, magasabb rendű közösségi létezést biztosítva értelmet ad a mindennapok küzdelmeinek. Ehhez Orbán Viktor a 2011-es húsvéti alkotmányt nevezte meg olyan fundamentumként, amelyen minden magyar megvetheti a lábát a viharos időkben.
Ez ugyanis az egyén, az énség ma divatos primátusa helyett a közösséget, a „mi” gondolatát helyezi előtérbe. A kérdés már csak az, hogy a hedonista pogányok, amivé időközben Európa népei váltak – beleértve bennünket, magyarokat is –, vissza tudnak-e találni tékozló fiúként ezekhez az alapértékekhez. Ebben igyekezett segíteni a tusványosi beszéd, amit ezen oknál fogva bátran nevezhetünk retorikai csúcsteljesítménynek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!