idezojelek

Nagy druzsba Afrikával

Afrika esetében másfél milliárd emberről és háromezermilliárd dollár megtermelt értékről beszélünk, no meg néhány tucat szavazatról a nemzetközi fórumokon.

Szőcs László avatarja
Szőcs László
Cikk kép: undefined
Fotó: Valery Sharifulin

A háború olyan, mint a lakásban a macskaszőr: mindenhová befészkeli magát, nem csak oda, ahol a macska fellelhető. Nem pusztán a fronton van jelen, de például az élelmiszerárakban, az európai megosztottságban és a sportban is. (A milánói vívó-világbajnokságon egy ukrán versenyzőnő nem volt hajlandó kezet fogni orosz ellenfelével – ki is zárták.) Meg persze nyíltan ott van az olyan diplomáciai erődemonstrációk­ban, mint az e heti, szentpétervári Oroszország–Afrika-csúcsértekezlet.

Ezen több mint negyven ország képviselői, köztük számos államfő tárgyalt Vlagyimir Putyin elnökkel. Való igaz, nem a világ legbefolyásosabb államairól van szó – azok egyikeként Oroszország képviseltette magát –, de az esemény fényében Putyin diplomáciai elszigeteltségéről is bajosan lehet beszélni. Mohamed nem megy el a hegyhez (az orosz elnök nem vesz részt a vezető fejlődő országokat tömörítő BRICS-csoport augusztusi csúcsán), a hegy ment hát el Mohamedhez.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Afrika esetében másfél milliárd emberről és háromezermilliárd dollár megtermelt értékről beszélünk, no meg néhány tucat szavazatról a nemzetközi fórumokon – mindezt háborús időkben lebecsülni több mint bűn, egyenesen hiba. Oroszországnak a nyugati szankciók miatt arra kell most terjeszkednie, amerre csak tud, hogy támogatáshoz és bevételhez jusson. Ennek egyik fő színtere Afrika, amelynek országai­ban a legjobb memóriával megáldottak sem tudják felidézni, hogy földjüket szovjet lánctalpasok dúlták volna, a nyugati gyarmatosítás fájdalmaira viszont sokan jól emlékeznek. Ez eleve lépéselőnyt ad a térségben Moszkvának, amely a világ legnagyobb, így legelőnyösebb geopolitikai adottságokkal rendelkező országaként tovább növeli stratégiai mozgásterét. Mindez rubelesíthető is: meglehet, az afrikaiaknak egyenként nincs sok pénzük, de rengetegen vannak, és az mindösszesen már sok pénz. Oroszország Afrika legnagyobb fegyverszállítója, de technológiát is visz a fekete kontinensre. A Roszatom nukleáris üzleteken dolgozik, az Európából elhajtott Sberbank (brrr!) pedig a mesterségesintelligencia-fejlesztéseit osztja meg. Nem inkább enni kellene adni azoknak az afrikaiaknak? – vethető fel a kérdés. De, feltétlenül. Csak kicsit átfogalmazva Bertolt Brechtet: először a bendő, aztán jöhet a nagy druzsba.

Ezért aztán az oroszok előbb ennivalót küldenek. A mostanra megfeneklett orosz–ukrán gabonaegyezmény körül az porhintés, hogy a szegény afrikaiak éhen halnak, mert Putyin nem engedi ki az ukrán gabonát. Antony Blinken amerikai külügyminiszter azzal vádolta Moszkvát, hogy fegyverként használja az élelmiszert, amikor megvonja a falatot a rászorulóktól. Viszont ha megnézzük az ukrán gabonaexportot, annak elsődleges fogyasztói csak kis túlzással a kukoricával táplált spanyol sertések… A gabonakivitelben a búza szerényebb helyet foglal el. Az elsődleges célországok sorrendje Kína, Spanyolország, Törökország, Olaszország és Hollandia. Nem véletlen: az amúgy oligarchákat gazdagító ukrán export az unióssal rivalizál, itt okozva akkora felfordulást, hogy még a Kijev iránt gyengéd érzelmeket tápláló lengyeleket is összeugrasztotta az ukránokkal. Az ezen jól szórakozó Putyin lépése: hat afrikai államba egyenként 25-50 ezer tonna gabonát küld ingyen. Blinken úr, hozzáfűznivaló?

Beláthatatlan, hogyan alakul az ukrajnai háború; a legjobb lenne, ha már véget érne. De aki lebecsüli az orosz diplomáciát és lehetőségeket, az alighanem hiányzott, amikor osztálya az elmúlt kétszáz év történelmét tanulta. Aki szerint pedig a Nyugat győzött mondjuk Vietnámban, Irakban vagy Afganisztánban, az túl sok hollywoodi filmet nézhetett.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond az Oroszország–Afrika csúcstalálkozó második napi plenáris ülésén Szentpéterváron 2023. július 28-án (Fotó: MTI/AP/TASZSZ/Valery Sharifulin)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Hígtrágya és pogrom Hollandiában

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.