Az amerikaiak kétféle módon iktatják ki egymást: vagy lelövik a másikat, vagy a tárgyalóteremben szorítják a sarokba. Kennedy elnökkel az első módszer szerint végeztek, Donald Trump most a másodikból kap leckét — bár, mint Silvio Berlusconi példája mutatja, meglehet, hogy a lábon kihordott perek garmadája a hosszú élet és karrier titka. A volt amerikai elnök a felmérések szerint utcahossznyi előnnyel vezet a republikánus előválasztási küzdelemben, gyakorlatilag behozhatatlannak látszik az őt követő Ron DeSantis hátránya.
Joe Biden elnökkel összemérve pedig Trump fej fej mellett halad a 2024-es elnökválasztás felé; az elektori rendszer sajátosságaiból adódóan ez inkább utóbbinak kedvez. Ennek megfelelően nagy a félelem az amerikai baloldalon, és sürgős megoldásért kiált: 2020 novembere elvégre nem ismétlődhet meg, Trump 2025 januárjában semmiképp sem költözhet vissza a Fehér Házba!
Mi akkor a teendő? Ha az első említett módszert elvetik, kéznél van a második. Legalább két államban, Coloradóban és Connecticutban most azon izmoznak egyesek, hogy Trump neve már fel se kerülhessen a szavazólapokra. Mégpedig egy olyan alkotmánykiegészítésre hivatkozva, amely eltiltja a „lázadáshoz” köthető személyeket. Trumpot a washingtoni Capitolium 2021. januári ostromával hozzák összefüggésbe. Az említett államoknak demokrata politikusok az adminisztratív vezetői,
ahogyan Trumpot az ellene folyó perekben, így New Yorkban vagy Georgiában is demokrata színekben megválasztott ügyészek igyekeznek felelősségre vonni. Legalább egynek közülük Soros György finanszírozta a kampányát.