idezojelek

Öt plusz egy kérdés

Az előttünk álló időszakban azon is érdemes elgondolkodni, hogy a jelenlegi brüsszeli vezetés milyen eredménnyel képviselte a tagállamok érdekeit.

Kiss Gergely avatarja
Kiss Gergely
Cikk kép: undefined

Nincs tíz hónap hátra az európai parlamenti választásokig. Öt év után ismét megmérettetnek az egymásnak feszülő politikai erők. Az előttünk álló időszakban azon is érdemes elgondolkodni, hogy a jelenlegi brüsszeli vezetés milyen eredménnyel képviselte a tagállamok érdekeit.

A közösség hivatalos honlapján olvasható célok és értékek között a következő mondatok is szerepelnek: az Európai Unió előmozdítja a békét; megfelelő intézkedéseket hoz a külső határokon a menekültügy kezelése és a bevándorlás szabályozása, valamint a bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében; működteti és folyamatosan tökéletesíti a belső pia­cot; védi és javítja a környezetet; fokozza a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, valamint a szolidaritást a tagországok között.

Már fel is lehet dobni az első kérdést: az Európai Bizottság mennyi mindent tett meg azért, hogy előmozdítsa a békét az orosz és az ukrán fél között? Ursula von der Leyen a minap tartotta meg hosszúra nyúlt értékelő beszédét. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója precízen összeszámolta, hogy abban mindössze három alkalommal hangzott el a béke szó, ráadásul egyszer sem az ukrajnai háború kontextusában. A további lőszerek és fegyverek szállításának támogatása szintén nehezen értelmezhető a béke előmozdításaként.

Második kérdés: öt év alatt mennyivel jutottunk előrébb a bevándorlás kezelésében? A válasz legyen egy hír az elmúlt napokból: „Tömegesen tüntetnek a helyiek alig néhány órával Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének látogatása előtt Lampedusán. Az olasz lakosok olyan intézkedéseket követelnek, amelyekkel megállítják a tarthatatlanná vált migránsáradatot.” Itt tartunk 2023 szeptemberében. Egyelőre beláthatatlan, hogy mikor enyhül érdemben a migránsok inváziója.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Harmadik kérdés: hogyan működik az unió belső piaca, mennyiben eredményes a célként megfogalmazott „folyamatos tökéletesítés”? Válaszként elég csak az ukrán gabonaáradatra gondolni. Tűpontosan világított rá a valóságra a magyar agrárminiszter, amikor felhívta figyelmet arra, hogy a háttérben amerikai, szaúdi és holland befektetők politikai köntösbe bújtatott piacszerzési akciója zajlik. Arról nem is beszélve, miszerint azt sem lehet tudni, hogy az Ukrajnából ide özönlő terméknél milyen vegyszereket használnak. Nyilván az sem véletlen, hogy egy új brüsszeli tervezet szerint a jövőben nem kellene feltüntetni az élelmiszereken, hogy génmanipulált technológiával készültek. Az Európai Bizottság ezzel a döntéssel a többségében külföldi – elsősorban amerikai – termelőktől importált, génmódosított élelmiszereket hozná helyzetbe.

Negyedik kérdés: hogyan állunk a környezetvédelem frontján? Ha átnézünk a hangzatos célkitűzések rózsaszín ködén, akkor felsejlik a füstbe burkolózott valóság: reneszánszukat élik a szénbányák, ahogy a széntüzelésű és a gázerőművek is. Ezt sikerült elérni a szankciós politikával, amely kizárólag arra volt jó, hogy elmélyítse az energiaválságot.

Ötödik kérdés: mi újság a gazdasági, társadalmi és területi kohézió terén? Kohézió ide, kohézió oda, sorra hagyják el az uniót a vállalatok zászlóshajói. Így például a német iparvállalatok hiába kongatják egyre hangosabban a vészharangot. A magas energiaköltségek romboló hatása miatt egyre több cég dönt a kitelepülés mellett. Az Egyesült Államokban ugyanis – az alacsonyabb árkörnyezet mellett – kiemelt támogatásokat is kapnak.

Végül jöjjön egy bónuszkérdés, amelyre mindenki keresse meg magában a választ. Ursula von der Leyen és a brüsszeli bizottság kinek az érdekeit képviseli? Segítségül annyi elárulunk: nem az Európai Unióét.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről tartja meg évenkénti beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Hígtrágya és pogrom Hollandiában

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.