idezojelek

Emberöltő a NATO-ban

Egy gyerek felnevelése, majd kistafírozása mintegy huszonöt évet ölel fel – mondják az okosok, és mostantól ilyen távlatból tekinthetünk vissza NATO-tagságunkra is.

Szőcs László avatarja
Szőcs László
Cikk kép: undefined
Fotó: Havran Zoltán

Egy gyerek felnevelése, majd kistafírozása mintegy huszonöt évet ölel fel – mondják az okosok, és mostantól ilyen távlatból tekinthetünk vissza NATO-tagságunkra is. Ezen emberöltő alatt sok minden történt velünk. Zöldfülűként, 1999-ben mindjárt az akkori Jugoszlávia Koszovó miatti NATO-bombázásának színterébe csöppentünk, Orbán Viktor pedig 35 évesen, akkoriban debütáló kormányfőként kapott ízelítőt az amerikai nyomásgyakorlás máig széles repertoárjából. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal új korszak köszöntött be, az amerikaiak után kisvártatva magyar katonák is Afganisztánban találták magukat. A Bush-kormány iraki háborúja viszont már megosztotta az európai szövetségeseket, amit a világ legnagyobb katonai szervezete nehezen hevert ki. Ezután nagyobb feladat nélkül téblábolt egy darabig, hogy végül Oszama bin Laden után Vlagyimir Putyin Oroszországában leljen új ellenségére. Időközben az addig tizenhat tagú szervezet mára a duplájára nőtt, és Kaliforniától a török–iráni határig csaknem 28 millió négyzetkilométert ölel fel.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

De hol van benne a mi helyünk? A legkönnyebb lenne a közhellyel válaszolni: megítélik majd a történészek. Mégis, a negyedszázad tekintélyes idő ahhoz, hogy mérleget vonhassunk. Kétségtelen, a NATO elrettentő erővel bír, kollektív védelmi doktrínájával ellenségei is tisztában vannak, a szövetségesekre nem támad idegen állam. De látni kell, az amerikai túlsúly ebben a szervezetben kétharmados a többi harmincegy ország egyharmadával szemben, ami a mostani vészterhes időkben komoly kétségeket ébreszt Európa védelmi képességeit illetően. A mondást ismerjük: az rendeli a nótát, aki fizeti a zenészt. A hazánkra nehezedő amerikai nyomásgyakorlást nemrég a svéd ­NATO-csatlakozás hozta a felszínre, mégpedig egyre nyíltabban. A szövetség pedig idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját, ami új főtitkár választásával is egybeesik. Hazánk másokkal együtt jelezte, nem fogadja el a posztra esélyesként emlegetett Mark Rutte jelölését; a holland kormányfői székből szép lassan távozó liberális politikus a nyilatkozata szerint térdre akarta kényszeríteni Magyarországot.
Az 1997-ben az urnákhoz járuló magyarok óriási többséggel voksoltak a NATO-tagságra. (Igaz, az ügydöntő népszavazás a mai szabályok szerint nem lett volna érvényes, a jogosultak kevesebb, mint fele adta le a voksát.) A meghatározó politikai erők mind a tagság mellett foglaltak állást, ellene csak a MIÉP és a Munkáspárt. A felmérések szerint honfitársaink többsége ma is kitart az atlanti szövetség mellett, amelynek – minden ellenkező, a fősodorbeli sajtóban olvasható értékeléssel szemben – nem potyautasai, hanem aktív hozzájárulói vagyunk, vállalt védelmi ráfordításunk teljesítésével és katonáinkkal.

De egyvalamit mindig szem előtt kell tartanunk: országunk védelme a mi kötelességünk, nem Európa új bebírójaié. Ezt célozzák a magyar haderőfejlesztések is. Továbbá nem ugródeszka vagyunk mások külpolitikai ambícióihoz. A NATO annál kevésbé emlékeztet egy amerikai bábszervezetre, minél inkább nemcsak szuverén, de ennek tudatában fellépő nemzetállamok alkotják. Egy magyar illetékes annak idején azon ujjongott: a megnyitása utáni fél évben 52 amerikai tábornok kereste fel a taszári légibázist. Ez csodálatos hír lehetett volna, csak éppen nem sokkal korábban egy emberként kuncogtunk egy újságcikket kísérő képaláíráson, miszerint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet tisztek átvették öröklakásaikat. Emlékeztetnénk amerikai szövetségeseinket: a magyar NATO-csatlakozást a Missouri állambeli Independence-ben írtuk alá – ennek neve magyarul függetlenséget jelent.

Borítókép: NATO 25 – hadgyakorlat Tatán (Fotó: Havran Zoltán)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

Kultúra és ellenkultúra

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Ez eddig a legnagyobb átverés

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

Az EU jelen formájában ártalmas Európának

Ambrus-Jobbágyi Zsófia avatarja
Ambrus-Jobbágyi Zsófia

A megoldás Budapesten: Szentkirályi Alexandra

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.