A háborút nem a kis országok vívják, hanem azok a nagyhatalmak, amelyeknek saját határaikon messze túlnyúló érdekeik vannak, és kellően dörzsöltek ahhoz, hogy a kardot mások kezébe adják, hadd csapkodjanak azzal ők a kamerák előtt. A békét is ők kötik meg, amikor azt érzik, hogy az érdekeik ezt diktálják.
De egy világpolitikai szempontból kicsinek tekinthető ország tehetséges vezetője is tud irányt mutatni, ha nem ijed meg, és hajlandó határozott döntéseket hozni.
Orbán Viktortól pontosan ezt látjuk, a béketeremtő mesterterv kivitelezését. A sajtó lényegében csak követi az eseményeket, és világlátásának megfelelően kommentálja, hogy a magyar miniszterelnök mit tesz. Így járnak el azok a kommunikációs szakemberek is, akiknek a neve mellé valami miatt a „szakértő” titulus kerül, pedig sok esetben egyszerű politikai agitátorok. A hazai, lényegében tökéletesen impotens baloldal ezerszer elmondta, milyen elszigetelt Orbán Viktor, és jaj annak, aki ujjat húz a művelt Nyugattal, és lám, ez az elszigetelt politikus kétnaponta találkozik a világ vezetőivel, egyezkedésre, tárgyalásra hívja őket, miközben az ellenérdekelt politikai erők és sajtójuk megállás nélkül ócsárolja.