Másképp élünk, másképp érzünk, mást gondolunk – persze. Csakhogy ezeknek a fizikai és szellemi utódai nem restek, május elseje helyett csinálnak újabb fesztiválokat.
Aztán egyszerre azoknak is végük lesz. Egyszer mindennek vége lesz. Május elsején, illetőleg másodikán erre gondol az ember. És arra, hogy vannak ünnepek, vannak szégyenletes pillanatok, illetőleg a ló mindig hátrafelé rúg.
Bocsánat, hogy éppen ez jutott eszembe a nagy munkásünnepen. De hadd ne kérjek elnézést: tőlünk sem kértek soha a gyilkosok, a politikai hullarablók, a hazug gazemberek. Tehát éljen május másodika, és szerintem felejtsük el örökre, ahogyan ezek kimerik ócska kanalaikkal közös csajkánkba a krumplilevest.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!