Főhet a feje a Gyurcsány–Bajnai–Mesterházy hármasnak

Miben lesz más a választási eljárás és a kampányidőszak? – Ez is kiderült a héten, no meg, hogy újabb béremelés és rezsicsökkentés jön. A trafikok ügye aggasztja a baloldalt, de nem emiatt kell leginkább izgulniuk. Az MNO heti összefoglalója.

Az idén szeptember 1-je utáni időpontra már nem lehet majd időközi országgyűlési képviselő-választást kitűzni a módosuló új választási eljárási törvény értelmében – derült ki a fideszes Gulyás Gergely és a KDNP-s Rétvári Bence szombati sajtótájékoztatóján, ahol az is elhangzott: a kormánypártok átalakítják a kampányfinanszírozási rendszert is. A választási eljárásról és a kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslatot a nap folyamán benyújtották a parlamentnek.

Az új választási eljárási törvény több ponton is változik, a kampányfinanszírozás legfontosabb elemei pedig, hogy a választás évében a pártok működésének állami támogatását nem folyósítják majd, csak a kampánykiadásokat finanszírozza a központi büdzsé. A törvényjavaslat szerint az állam az egyéni képviselőjelölteknek és a listát állító pártoknak is biztosít támogatást, mégpedig úgy, hogy a választókerületi jelöltek egymillió forintos költségvetési támogatásra lesznek jogosultak az államkincstártól egy kártya formájában, amelyről készpénzt nem vehetnek majd fel, és csak számlaadással bonyolíthatnak róla kifizetéseket. Az a párt, amely minden választókerületben állít jelöltet, maximum csaknem 600 millió forintot kaphat, így a Fidesz–KDNP-nek a felére csökken a támogatása, mivel eddig 1,3 milliárd forint támogatást kaptak.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium május 17-ei közlése szerint a kormány a kéményseprés díjának csökkentéséről is döntött, a módosítás az egy egységnyi munkaráfordításra figyelembe vehető legmagasabb, 4000 forintos összeget ötven százalékkal, 2000 forintra mérsékli. A szennyvízszippantásért is tíz százalékkal kevesebbet kell majd fizetni. Németh Lászlóné miniszter nyilatkozata szerint biztos, hogy további 10 százalékkal csökken majd a gáz és az áram ára a lakosság számára, de vizsgálják annak a lehetőségét, hogy ennél is messzebbre menjenek, a 30 százalékra is megvan a rendszerben a fedezet.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár jó hírrel szolgált az egészségügyi dolgozók számára. Keddi bejelentése szerint 95 ezer dolgozó kap béremelést szeptembertől januárig visszamenőleg. Az egyes esetekben 45 ezer forintot is elérő emelésben a diplomás munkaerőre koncentrálnak. A szakpolitikus a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: megértettük, amit a tavalyi béremelésből kimaradt dolgozók mondtak, és kevesebb mint egy éven belül megtaláltuk a megoldást a problémájukra.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában szintén érintette az egészségügyet, és közölte: a háziorvosok és a tanárok bérének megemelése, valamint egy népesedési program elindítása a következő időszak feladatai.

A kormányfő kitért a közbeszédet továbbra is uraló trafikpályázatok kérdésére is. Visszautasította azt a vádat, amely szerint politikai szempontok alapján születtek döntések a pályázaton. Százas nagyságrendben vannak baloldaliak, akik dohánybolt-koncessziót nyertek – mondta, majd úgy fogalmazott: „szelíd ember vagyok, tehát nem fenyegetőzésképpen mondom, de hogyha mi egyszer politikai szempontokat akarnánk egy ilyen pályázati rendszerben érvényesíteni, ott egy, azaz egyetlen baloldali sem nyerne”. Ahogy azt maga a miniszterelnök is ígérte, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. kedden felhívást jelentetett meg, amelyre a korábbi koncessziós pályázaton vesztes, régóta trafikot üzemeltetők jelentkezhetnek. A DK és az MSZP egyébként szombaton a Fidesz-székháza elé vonulva tiltakozott a pályázatok elbírálása ellen.

Annak ellenére, hogy a baloldalon felháborodott nyilatkozatok hangzanak el a jobboldalnak tulajdonított „mutyik” kapcsán, Mesterházy Attila MSZP-elnök egy lapinterjúban maga is elismerte, hogy egykori párttársai korrupciós ügyei „hatalmas gondot” jelentenek az MSZP számára. Laborc Sándor után a héten Szekeres Imre neve is kényes ügyben merült fel. Miniszterként ugyanis ő felelt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Üllői úti kampuszának 2008-as értékesítéséért.

Laborc Sándor „beszélgetőtársát” a héten a Prisztás-gyilkosságról faggatták, elkezdődött ugyanis a 15 évvel ezelőtti bűneset bírósági tárgyalása, melyben Portik Tamást az ügyészség nyereségvágyból, előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja felbujtóként. Portik ártatlannak vallotta magát, és azt mondta, politikai csatározások eszközévé vált. A pénteki tárgyaláson egy védett tanú Portikra és társaira vallott az ügyben. Emellett egykori üzlettársa, Radnai László korábbi vallomása szerint luxuskarórát és több millió forintot ért az olajbűnözőnek, hogy a sajtó egyes képviselői jobb színben tüntessék fel azokban az években, amikor a hatóságok a nevével fémjelzett Energol Rt. ügyeit vizsgálták.

A Hír TV Célpont című műsora azt is kiderítette, hogy Portik megpróbált terhelő adatokat szerezni Orbán Viktorról. Magyar Róberttől, a fekete sereg vezetőjétől akart információkat szerezni, egy, a miniszterelnökkel készült közös fotó apropóján. Magyar állítása szerint nem mondott semmit a kormányfőről, de a maffiózóval szinte baráti kapcsolatba kerültek.

Bajnai Gordon sem tétlenkedett a héten, Miskolcon is megfordult, hogy ott kritizálja a kormányt, mely eközben a nevéhez fűződő Hajdú-Bét-ügy károsultjainak helyzetét próbálja rendezni. A Bajnai által vezetett Wallis érdekeltségéhez tartozó cég csődje után sok gazdálkodó élete vett tragikus fordulatot, és a kabinet szándéka, hogy segítsen az érintett baromfitenyésztőkön.

Szakértők szerint az ellenzéki oldalon nem körvonalazódik érdemi összefogás, Gyurcsány Ferenc és Bajnai között valódi ellentét feszül, ezt bizonyítja, hogy a trafikos demonstráción sem vett részt az Együtt 2014, az MSZP pedig nem képes megújítani szavazóbázisát annak ellenére, hogy ragaszkodnak az ellenzéki vezető szerephez. A komlói időközi választás és a gyenge közvélemény-kutatási eredmények is azt mutatják, hogy a szocialistáknak stratégiát kellene váltaniuk.

A gazdasági eredmények azonban biztatóak, a héten közölt GDP-adatokra reagálva a Fidesz frakcióvezetője kifejtette: ez az eredmény (0,7 százalékos növekedés 2013 első negyedévében 2012 negyedik negyedévéhez képest) szembemegy az európai trenddel, és ezt Európának is látnia kell. A kormány reményei szerint a túlzottdeficit-eljárás ügyében nem politikia alapon dönt majd Brüsszel. A héten elkészült a kormány hivatalos álláspontja az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló európai parlamenti jelentés tervezetéről is, amelyet a portugál, zöldpárti Rui Tavares mutatott be a múlt hét elején.

A kabinet világossá tette Rui Tavares számára, hogy Magyarországtól nem kell megvédeni az Európai Unió értékeit, mert Magyarország azokat maximálisan tiszteletben tartja. A Tavares-jelentésben foglalt állítások miatt a Civil Összefogás Fórum (CÖF), valamint a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) is felháborodásának adott hangot, és a dokumentum felülvizsgálatát kérik a készítőtől. A Civil Összefogás Fórum vezetője szerint Tavares politikai megrendelésre dolgozhatott.