Orbán számos konzultációt bonyolított le a héten. A május 10-én beiktatott miniszterelnök hétfőn először a KDNP parlamenti frakciójával, majd az MTA és az MMA elnökével, az ÁSZ vezetőivel és a nemzetiségi szószólókkal folytatott megbeszélést, ezenkívül az igazságszolgáltatási rendszer vezetőivel is konzultált a kormányalakítást megelőző konzultációsorozat részeként. Kedden Orbán Matolcsy Györggyel találkozott. A fő téma a lakossági állampapír-állomány növekedése és az államadósság javuló helyzete volt. A kormányfő ezt követően megbeszélést folytatott Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével az Országházban. Ezután a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetőivel folytatta konzultációsorozatát.
Szerdán a nagycsaládosok képviselőivel egyeztetett a kormányfő. Orbán kifejtette, hogy az elmúlt években a gazdasági nehézségek és a világgazdasági válság ellenére is a kormány a családok védelmét tartotta legfontosabb feladatának. A nagycsaládosok konkrét javaslatokkal érkező képviselői azt kérték a megalakuló kormánytól, folytassa az eddigi utat és erősítse tovább a családtámogatási rendszert. Emellett kérték a kabinettől, hogy európai uniós szinten is álljon ki a család eszméje mellett.
A miniszterelnök pénteken megbeszélést folytatott a Magyar Orvosi Kamara vezetőivel is, akik a háziorvosi és az alapellátási rendszer megerősítését, valamint az orvoselvándorlás problémájának kezelését szorgalmazták. Orbán ezt követően a Nemzeti Pedagógus Kar megalakulásáról is tájékozódott. Egy újabb pénteki konzultációján az is felvetődött, hogy a rendvédelmi kar is szeretne ágazati életpályamodellt.
A kormányfő egy péntek esti interjúban a kormányalakítás ügyében elmondta: azért csak júniusban alakul meg az új kabinet, mert az emberek az országgyűlési választáson a folytatásra szavaztak, vagyis „ugyanaz az irány érvényes, ugyanazt a programot hajtjuk végre, és nagyrészt ugyanazokkal az emberekkel fogunk dolgozni”. Tervei szerint a május 25-i európai parlamenti választást követő héten véglegesíti a már megkezdett megbeszéléseket új kormánya minisztereivel, „június 6-án a miniszterek listája készen áll”, két-három napra rá pedig teljes lesz az államtitkári lista is. Hozzáfűzte, van olyan személyi kérdés, amelyről már döntött.
Csaknem 11 ezer családnak jelentett segítséget a gyed extra január 1-jei bevezetése – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyért felelős államtitkára. Soltész Miklós a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom csütörtöki konferenciáján az intézkedéscsomag hatásait ismertetve egyebek mellett azt mondta, 2200 édesanya vehet már fel gyermekei után két gyest, továbbá 7500-an kezdtek el újra dolgozni, miközben továbbra is megkapják a korábbi ellátásukat.
Az örömteli változások között említette, hogy 1,26-ról 1,34-re nőtt a termékenységi arányszám 2010 és 2013 között, ugyanebben az időszakban 1380-nal nőtt a házasságkötések és csaknem 4 ezerrel csökkent a válások, valamint mintegy 5500-zal az abortuszok száma.
A Magyar Nemzet értesülései szerint egymilliárd forintos keretösszegű uniós programot indít a kormány a kisgyermekek korai fejlesztésének erősítésére, a fejlesztés családközpontúbbá tételére. A cél, hogy minél előbb feltárják a rendellenességeket, és a családokat segítsék mind szociálisan, mind pedig abban, hogy megtalálják a gyermek számára leginkább megfelelő ellátást.
Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke egy csütörtök esti televíziós műsorban jelentette be, hogy lemond minden párttisztségéről. Döntését az elmúlt napok „támadásaival” magyarázta. Molnár állítása szerint már az országgyűlési kampány kezdetekor eldöntötte, hogy a következő tisztújításon nem fog semmilyen párttisztségért indulni az MSZP-ben, azonban az elmúlt napokban olyan cikkek láttak napvilágot és olyan támadások indultak ellene, melyek azt mondatják vele, hogy az ő személyével nem hozható össze az a széles összefogás Budapesten, amivel le lehetne váltani a Fideszt.
Molnár lemondása előtt közvetlenül az MSZP korábbi választási guruja, Ron Werber azt mondta az MSZP budapesti elnökéről: „adjon hálát minden egyes napért, amikor nem nyitom ki a számat”. Molnár az elmúlt napokban állítólagos szkinhedkapcsolatai miatt került a hírekbe. Lapunk mutatta be róla az ismert kapucnis fotót, ami 1992. október 23-án készült a Kossuth téren, amikor a tüntetők kifütyülték Göncz Árpád akkori köztársasági elnököt.
A Magyar Nemzet értesülései szerint az MSZP vezetése részéről semmiféle nyomás nem nehezedett a párt volt budapesti elnökére a lemondás kapcsán, éppen ellenkezőleg: többen inkább győzködni próbálták Molnárt, hogy maradjon a fővárosi szervezet élén. Mindeközben szocialista forrásokra hivatkozva az Index és az Origo is arról számolt be: Molnár tudta, hogy Bajnai Gordonék és Gyurcsány Ferencék „vadásznak rá”, és mindent meg fognak tenni azért, hogy személyén keresztül gyengítsék az MSZP alkupozícióit a Budapestért folytatott harcban. A fővárosban ugyanis egész jól szerepelt a baloldal április 6-án, így a lehetséges posztokért már most óriási csata kezdődött.
Május 14-én magántalálkozóra gyűltek össze a parlamentből kiesett MSZP-s politikusok Harkányban, hogy a párt jövőjéről elmélkedjenek. A Puch László által szervezett harkányi találkozón részt vevők többsége szerint az önkormányzati választásig nem sok esély van bármiféle mozgolódásra a Mesterházy Attila vezette pártvezetéssel szemben.
Az egyik résztvevő az ATV.hu-nak azt nyilatkozta: a szocialisták lélekben felkészültek arra, hogy az MSZP a Jobbik mögé kerül május 25-én. Szerinte nem kérdés, hogy „rövid távon” a harmadik helyre szorul az MSZP, és az igazi pofon ősszel érkezhet. „Az önkormányzati választás lesz az abszolút mélypont éppúgy, mint 1990-ben; onnan kell felállni” – értékelt az egyik harkányi búcsúzkodó. Mint mondta, május 25-e után „biztosan felpörögnek az események” az MSZP-ben, de kevés esély van rá, hogy az eredetileg tervezett november előtt tisztújítás legyen az MSZP-ben.
A végkimenetel részben attól is függ, hogy a DK és az Együtt–PM túléli-e az EP-választást, tehát hogy egységes vagy többszereplős lesz-e június után a baloldal, meg persze attól is, hogy az ősszel legalább Budapesten és néhány nagyvárosban értékelhető eredményt érnek-e el a Fidesztől balra elhelyezkedő pártok. Az Országgyűlésből kiesett MSZP-s politikusok harkányi találkozójáról maga a szervező, Puch is azt mondta: nem szeretnének semmilyen szövetséget kötni, sem pedig új baloldali pártot gründolni. Azt ugyan hozzátette: elképzelhető, hogy hagyományt teremtenek, és ebben a formában még sokszor találkoznak egymással.
A Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését – számolt be a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, a Moszkva iránt erősen elkötelezett politikus ellen április elején az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést. Információik szerint Kovács Béla tevékenysége már korábban felkeltette a polgári kémelhárítás figyelmét, ugyanis a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel az orosz fővárosba látogat.
A Jobbik kiáll a kémkedés gyanújába keveredett Kovács Béla mellett, az exjobbikos Pősze Lajos szerint a pártot felhasználják az EU-ellenes nagyhatalmi játszmákhoz, sőt magát Vona Gábor pártelnököt is Oroszországból, illetve Teheránból irányítják.
A Fidesz kezdeményezte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kémügyben összehívott hétfői ülésén hallgassák meg Vona Gábort, akinek válaszolnia kellene arra, vannak-e még Kovács Bélák a pártban, és mekkora a befolyásuk. Vona Gábor részt vesz az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága hétfői ülésén; a Jobbik pártelnöke szerint a Kovács-ügyben való érintetlenségüket fogják bizonyítani, és kiderül, hogy sem neki, sem a pártnak semmiféle takargatnivalója nincs.
Eközben kiderült, egy lett EP-képviselőt, Tatjana Zdanokát szintén azzal vádolja hazája hatósága, hogy az oroszok ügynöke. Kovács és Zdanoka is jelen volt a krími népszavazáson.
A 92 éves Biszku Béla volt állampárti vezetőt az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen kedden.
A vád szerint Biszku az állampárt egyik vezetőjeként a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. A karhatalom kegyetlen leszámolásokat hajtott végre, halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le. A fegyveres alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el.
