Vész- és óvintézkedésként indokoltnak nevezte pénteki rádióinterjújában a kormányzati kiadásokat érintő 110 milliárd forintos zárolást Orbán Viktor. A kormányfő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában azt mondta: az intézkedésre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tett javaslatot, mert bár tartani fogják a költségvetési hiányt, de a tervezett szint „szélén”, három százalék körül lesz a deficit. Közölte: ilyenkor az a helyes, ha egyértelművé teszik „ország-világ számára”, hogy a magyar kormány mindenképpen tartani fogja a hiányt.
Ennek azért van jelentősége, mert Magyarországnak folyamatosan hiteleket kell felvennie lejáró adósságai finanszírozására, és nem mindegy, hogy azokhoz milyen feltételekkel jut. A kamat mértékét befolyásolja, hogy a hitelezők stabilnak látják-e a költségvetést – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor pénteken nevezte ki a fővárosi és megyei kormányhivatalok vezetőit. Beszédében kiemelte: a versenyképes magyar gazdasághoz versenyképes, jól szervezett új magyar állam kell, ezért vágtak bele a kormánypártok az állam újjászervezésébe 2010-ben. Hangsúlyozta: minél erőteljesebben integrálódik Magyarország a nagyobb egységekbe, annál inkább megnő a nemzeti közigazgatás szerepe. „Brüsszelből nem lehet irányítani a magyar államot”, ezért erős, nemzeti szemléleten alapuló közigazgatásra van szükség – fogalmazott. Beszélt arról is, remélhetőleg sikerül olyan közigazgatási képzést kialakítani, amely megérti és kiszolgálja a 2010 utáni világot, és amely a következő évtizedekben kineveli azokat a vezetőket, akikre rá lehet bízni az államélet megyei irányítását.
Feszült hangulatban teltek a napok a szocialisták háza táján a hétvégi kongresszus előtt. Szanyi Tibor, a párt egyik meghatározó politikusa óvatosan ugyan, de kritikával élt a szocialisták elnöki posztját egyedüliként megpályázó Tóbiás Józseffel szemben. Szanyi az elnökhelyettesi tisztségre készített pályázatában egyértelművé tette, hogy a pártelnök „sajátos” ellensúlya kíván lenni. A politikus szerint „kisebbfajta csoda”, ha Tóbiás vagy bárki egyáltalán össze tudja gyűjteni a rendelkezésére álló szűk idő alatt a szükséges mennyiségű támogató aláírást a párttagoktól. Tóbiás a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt fejtegette: kulcskérdés, hogy a jelenleg 1,3 milliós baloldali szavazótábor hogyan bővíthető, és szükségszerűnek tartja az ellenzéki összefogást.
Van azonban az MSZP-ben egy ennél is látványosabb törésvonal. Lendvai Ildikó aktív közreműködésével a napokban alakult meg a párt élvonalából főként Mesterházy Attila elnöksége alatt kiszorult huszonegy politikusból álló csoport Deák Ferenc Kör néven. Szeretnék háttérbe szorítani a Mesterházy vezetése alatt parlamenti mandátumhoz jutott frakciótagokat és magát a képviselőcsoportot is. Javaslatuk, hogy a pártot vezető elnökség kétharmadát ne a képviselők közül válasszák ki, és az MSZP-n belül működő ellenőrző testületek vezetői se a honatyák közül kerüljenek ki.
A Magyar Szocialista Párt és az ország megerősítésére tett ígéretet Tóbiás József, a szocialisták új elnöke a megválasztását követő beszédében, hangsúlyozva, szabadságra, szolidaritásra és a szegénység visszaszorítására van szükség. A pártelnöki posztért egyetlen jelöltként induló politikus 263 szavazatot, a küldöttek 92 százalékának támogatását kapta meg a szombati rendkívüli tisztújító kongresszuson Budapesten.
A kongresszuson bejelentették azt is, hogy 266 szavazattal, csaknem 94 százalékos többséggel elnökhelyettessé választották Gőgös Zoltán agrárpolitikust, valamint 267 szavazattal, 93,68 százalékos aránnyal Botka Lászlót választották az országos választmány elnökévé. Alelnök lett Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes, Márton Roland, székesfehérvári MSZP-elnök és Ujhelyi István európai parlamenti képviselő.
Megrekedtek a tárgyalások az Együtt–PM Szövetség, a DK és az MSZP között. Juhász Péter és Karácsony Gergely közlése szerint pártszövetségük saját kompenzációs listát állít Budapesten, csak a nyerhető kerületekben támogatja a baloldali összefogást, és olyan főpolgármester-jelöltet szeretne, aki az MSZP-t, a Gyurcsány-pártot és őket is képviseli.
Juhász arról is beszélt, a szocialista Horváth Csabánál „bármely személyt alkalmasabbnak tart” a közös, hárompárti főpolgármester-jelölt pozíciójára. Karácsony politikai blöffnek nevezte az MSZP ajánlatát, amely szerint az Együtt–PM főpolgármester-jelöltjét támogatnák a szocialisták a teljes összefogásért cserébe. Ismert, az egykori MDF-es Katona Kálmán jöhetett volna komolyan szóba főpolgármester-jelöltként, ám ő – a baloldali forrásaink szerint – nemrég visszalépett. Az Együtt–PM Szövetség és a DK viszont azóta sem állt elő új javaslattal.
Ismert, az egyeztetések hetek óta tartanak, de nem sikerült megegyezni az önkormányzati választások mikéntjéről. Juhász korábban már elmondta: előfordulhat, hogy szeptemberig elhúzódnak a jelöltállításokról szóló döntések, de reméli, hogy a szocialisták belátóbbak lesznek, és hamarabb meg tudnak velük egyezni. Szerinte az MSZP budapesti vezetése pillanatnyilag rosszul méri fel a párt súlyát a fővárosban.
Garázdaság miatt eljárás indult a Gyurcsány-párt július 11-ei rendezvényén történtek miatt, ahol megverték a Krétakör ügyvezetőjét. A rendőrség ismeretlen tettes ellen nyomoz. Gulyás Márton szerint Gyurcsány Ferenc pártja veszélyes útra tévedt Pásztor Albert ügyével kapcsolatban. A krétakörös vezető azt várja, Gyurcsányék határolódjanak el Pásztortól. Ismert, Gyurcsány pártja is támogatja a cigánybűnözést emlegető Pásztor Albert korábbi miskolci rendőrkapitány polgármester-jelöltségét.
Kizárt, hogy Hiszékeny Dezső (MSZP) országgyűlési képviselő ne tudott volna az angyalföldi vesztegetési ügyben zajló büntetőeljárásról a Legfőbb Ügyészség múlt csütörtöki bejelentése előtt – közölte a Magyar Nemzettel Harrach Tamás, a XIII. kerületi Fidesz választókerületi elnöke, helyi önkormányzati képviselő. Elmondta: az önkormányzatot érintő nyomozásról – a Magyar Nemzetben április elsején megjelent hír előtt – még márciusban az angyalföldi képviselő-testület szocialista tagjaitól értesült.
Lényegében a Soros Györgyhöz köthető Center for American Progress (CAP) működteti a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt. Az amerikai Demokrata Párthoz közel álló CAP tavaly mintegy 454 ezer dollárral, azaz 106 millió forinttal támogatta a Bajnai Gordon által létrehozott alapítványt – derül ki a szervezet egymillió forint feletti adományozóinak tegnap közzétett névsorából.
Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, mindez azt jelzi, hogy a CAP tavaly még bőkezűbbnek bizonyult, mint korábban bármikor, hiszen 2011-ben és 2012-ben mintegy 110 millió forintot adott Bajnaiéknak. A Haza és Haladást még két cég támogatta tavaly egymillió forint feletti összeggel: négymilliót adott a Bajnai volt pénzügyminisztere, Oszkó Péter által alapított TMC First Kft. A pénzügyi tanácsadó cégben társ továbbá Tordai Csaba, a Bajnai-kormány egykori államtitkára, illetve Karácsony Irén, aki 2004-től a Pénzügyminisztériumban először főosztályvezetőként, majd az adóügyekért felelős helyettes államtitkárként, illetve szakállamtitkárként töltött be vezető szerepet.
A Magyar Nemzet a héten arról írt, néhány héten belül elveszítheti értelmét a kormány agrárprogramja, amelynek alapvető célja a hazai állattartás és növénytermesztés felborult egyensúlyának helyreállítása. Ehhez a hazai állattenyésztés nagyarányú fejlesztésére volna szükség, amit nehéz olyan gazdálkodókkal végrehajtani, akiktől az alapvető támogatásokat is megvonja a kormányzat.
A Magyar Nemzet e hét elején hozta nyilvánosságra, hogy a kormány hamarosan dönt az 1037 hektárnál nagyobb területen gazdálkodókat érintő elvonásokról, ami ugyancsak érzékenyen érintené az állattartó gazdaságokat. A tervek szerint a 150 ezer eurónál nagyobb összegű támogatásokat nem vagy csak részben utalnák át a gazdaságoknak, az elvont összegeket pedig vidékfejlesztési célokra csoportosítanák át. Szakértők szerint az intézkedés nem segítené érdemben a kis gazdaságokat, a nagyüzemeket ugyanakkor nehéz helyzetbe hozná. Hatalmas károkat okozna az állattenyésztésben, s munkahelyek ezreinek megszűnéséhez vezethet, ami milliárdos kieséseket okozna a magyar költségvetésben is.
