Mi lenne velünk migránsok nélkül?

Játsszunk el a gondolattal, hogy nem uralja az ország közvéleményét a kormány által most már új népvándorlási hullámnak címkézett menekültkérdés!

Permanens próbálkozás a vasárnapi zárva tartást ellenző csoportok részéről a kiskereskedelemről szóló új rendelkezést népszavazásra bocsátani, érdekes módon éppen az MSZP-nek sikerülhet áttörést elérnie ebben a kérdésben, amiből szintén nem kis politikai tőke volna (!) kovácsolható a nyilvánosságnak köszönhetően. Ismert, az MSZP-nek sikerült elsőként benyújtania a vasárnapi nyitva tartásról szóló új népszavazási kezdeményezést a választási irodánál. A párt azt követően nyújtotta be kérdését hitelesítésre, hogy a Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság egy korábbi határozatát, amelyben elutasított egy másik, azonos témájú kezdeményezést. Persze a szocialistáknak sem lett kitűnő az év végi bizonyítványuk: kikötötték a gázt és a villanyt a Jókai utcai székházból. A pártadminisztráció – úgy tudni – már teljes apparátussal a Képviselői Irodaházban működik a Jászai térnél. Meglehet, az SZDSZ-i értelemben vett célegyenesbe kanyarodik Magyarország már csak harmadik legnépszerűbb politikai alakulata.

Élénken foglalkoztatja, illetve foglalkoztatná a közvéleményt a 2024-es olimpiai pályázat előmunkálataival kapcsolatos valós helyzet is: az MNO munkatársa például saját szemével tekintette meg, milyen messze van egy olimpiai eseményhelyszín színvonalától a Rákóczi hídtól délre eső terület – az első gazdaságos olimpia helyszínéről márpedig két év múlva döntés születik. A NOB vezetőit döntően befolyásolhatja, hogyan sikerül az előtte befejeződő budapesti úszó-vb, amelynek ügyében még szintén csak az első kapavágások történtek meg.

Szintén érdekes lehetne, hogy – mint azt a Magyar Nemzet elsőként megírta – szeptember végéig meghosszabbította a nyomozás határidejét a Fővárosi Főügyészség az ötödik kerületi ingatlaneladások és -bérbeadások kapcsán indult eljárásban. Ismeretes, az ügyben Juhász Péter, az Együtt képviselője és egy magánszemély tett feljelentést hűtlen kezelés miatt tavaly év végén. Először úgy tűnt, hogy nem indul nyomozás az ingatlaneladások és -bérbeadások ügyében, miután a feljelentést azzal utasították el, hogy Juhász nem minősül sértettnek az ügyben. Ezt a döntést végül felülvizsgálta az ügyészség, és hivatalból hatályon kívül helyezte a Nemzeti Nyomozó Iroda korábbi megszüntető határozatát. A nyomozás meghosszabbításáról szóló döntés értelmében tovább kell vizsgálni egyebek mellett a Dorottya utca 8. szám alatti, 2,7 milliárd forintért eladott ház (az ingatlan értékesítésével összefüggésben felmerült Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár neve is), valamint az egyik gyorsan privatizált Károly körúti üzlethelyiség ügyét is (ezt a tranzakciót Portik Tamással hozták kapcsolatba). Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, a kerület volt polgármestere minderre korábban így reagált: „Természetes, hogy ha az ügyészség úgy gondolja, ki akarja vizsgálni egy ellenzéki politikus állításait, akkor azt megteszi. Ugyanakkor [ ] ha úgy ítéli meg, hogy az ellenzéki képviselő vádjai nem felelnek meg a valóságnak, a rágalmazási eljárásokat is végig kell vinni.”

Korábban hónapokig rágta az ország az ELTE-gólyatábori nemi erőszak ügyét, kipattanása után újabb és újabb szexuális zaklatásba, erőszakba torkolló esetek is nyilvánosságra kerültek. A vizsgaidőszak végén aztán érkezett a hír: az ELTE-jogon és a tanítóképzőn sem hívják össze a hagyományos keretek között a gimnáziumokból érkezőket, ezzel valóban radikális és végső soron szomorú döntés született, amivel kvázi beismerik, hogy nem képesek kockázatmentesen lebonyolítani egy ilyen rendezvényt. A HÖOK is reagált, szomorúságának adva hangot amiatt, hogy most egy ideig inkább a bizalmi környezet helyreállításán kell fáradozni.

A múlt heti kormányszóvivői tájékoztató „kezdő sípszavával” egyszerre közölte az MTI azt a hírt, miszerint már a második magyar Gripen hibásodik meg működés közben. Természetesen a honvédelmi tárca nem ússza meg az ezzel kapcsolatos jogos érdeklődést, de a nyilvánosság nyomása ezekben a hetekben – érthetően – jóval kisebb az ügyben, mint lehetne.

A KDNP azért szintén a tematizálás nagy vesztesének mondhatja magát, a szerb–magyar közös „kerítésügyi” kormányülés ugyanis elvette a levegőt a magáncsőd intézményének révbe érése elől, amit Semjén Zsolt pártja vitt át a kormánytöbbségen – majd most kedden a parlamenten – egy sokéves, szerteágazó munka eredményeként. A kormányoldal ugyanakkor nem lehet büszke arra, ami Felcsúton, a kormányfő településén történik. Egyre-másra nőnek ki a földből az Orbán Viktorral kritikus, a Kétfarkú Kutya Párt szellemi kifőzdéjéből származó bevándorlásügyi ellenplakátok, a polgármester pedig rendszeresen nyertese közbeszerzéseknek különböző érdekeltségein keresztül, ami – szintén a menekültügy nélkül – biztosan nagyobb hullámokat verne. Legutóbb új ásványvizes cége nyert egy MÁV-os beszállítói pályázaton, amiben további fantáziát is láthat vállalkozóként Mészáros Lőrinc.

Gyakorlatilag alig hallani a telenorosok június végi kálváriájáról is – annyival több hír volt a debreceni menekülttáborban zajló eseményekről.