„A negyedik kétharmados vereség után ott tart az ellenzék szerinte, hogy lassan mindent kipróbált. Kivéve egyet, azt, ami egyébként győzelemre vezetett 2002-ben és 2006-ban, hogy legyen egy domináns párt. Erre készül most a DK, és ezért alakítottak árnyékkormányt Dobrev Klára vezetésével” – nyilatkozta néhány héttel ezelőtt Gyurcsány Ferenc egyik legközelebbi bizalmasa, a DK nemrégiben újraválasztott ügyvezető alelnöke a Partizánban.
Molnár Csaba egy domináns baloldali pártra vonatkozó felvetése már csak azért is fontos, mert az megegyezik Gyurcsány Ferenc 2014-ben, az EP-választások utáni Indexnek adott interjújában kifejtett elképzelésével, miszerint egy egységes pártot kellene létrehozni az Orbán-rendszer ellen. – Mai tudásunk szerint ez a három politikai képződmény tartósan meg fog maradni, ugyanakkor együttműködésre van ítélve.
Hogy milyen szorosra, nem tudom.
– Ez akkor működik jól, ha világos a szerepválasztás, ki milyen karaktert erősít ebben. Ez elvezethet a végén egy átfogó nagy uniópárthoz, de lehet, hogy csak tíz év alatt – részletezte akkor.
Lépésről lépésre halad Gyurcsány
Mint tudjuk, a baloldal próbálkozott már részleges összefogással (2014), külön indulással (2018) és teljes összefogással (2022) is. Átütő sikert egyik módszerrel sem tudtak elérni, azonban ha górcső alá vesszük a választási eredményeket és a 2022-es voksolás óta történt fejleményeket, egyértelművé válik, hogy Gyurcsány apró, kiszámolt léptekkel halad tízéves mestertervének megvalósítása felé.
A párt 2014-ben még az Összefogás listájáról csupán négy mandátumot szerzett, s mivel minimum öt mandátum kell a frakcióalapításhoz, a DK akkor még frakciót sem tudott alakítani.
Négy évvel később egyéni indulással a korábbi négyről kilencre emelték a képviselői mandátumaik számát.
A 2022-es országgyűlési választások után viszont már a DK-é lett a legnagyobb ellenzéki párt az Országházban: 16 parlamenti helyet zsebeltek be. Azóta a többi baloldali párt ideológiai és programválságát kihasználva igyekeznek a maguk malmára hajtani a vizet.
Ismert, hogy míg korábban elsősorban az MSZP-ből léptek át sorozatosan a DK-ba, a baloldal tavaly áprilisi, katasztrofális veresége után a folyamat immár valamennyi ellenzéki pártot elérte.
Karácsony Gergely formációja, a Párbeszéd eddig sem büszkélkedhetett komoly tagsággal és érdemi politikusokkal, de akijük eddig volt, azok lassan egytől egyig Gyurcsány Ferencéknél keresik a boldogulásukat.
Választások nélkül gyarapodik
A bukott miniszterelnök pártjába igazolt eddig Szűcs Balázs VII. kerületi alpolgármester, a Párbeszéd korábbi kampányszakembere, Kenéz István, a párt felügyelőbizottságának elnöke, Pest megyei szervezetének volt alelnöke, Erdősi Éva csepeli politikus, illetve Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója, egykori országgyűlési képviselője. Legutóbb pedig Szabó Zsolt dunaújvárosi alpolgármester, a Párbeszéd országos elnökségének tagja jelentette be, hogy átlép a DK-ba, amely így immár – Mezei Zsolt mellett – két alpolgármesterrel büszkélkedhet az egykori Sztálinvárosban.
De Gyurcsány Ferencék értékes trófeákat szereztek a legfőbb riválisnak tartott Momentumból is.
Közéjük tartozik Székely Dániel Bács-Kiskun vármegyei önkormányzati képviselő, Juhász Béla, Sződliget polgármestere, Déri Tibor újpesti polgármester, Buzinkay György, a párt egyik alapítója, szentendrei politikusa, illetve Bodrozsán Alexandra kecskeméti önkormányzati képviselő. Ugyancsak átlépett a DK-ba két jobbikos politikus is, Szilágyi Szabolcs miskolci önkormányzati, illetve Varga Ferenc országgyűlési képviselő. Ami pedig az MSZP-s átlépőket illeti: közéjük tartozik Szaniszló Sándor XVIII. kerületi és Kiss László óbudai polgármester, Trippon Norbert újpesti alpolgármester és Farkas István, valamint Szabó Gábor önkormányzati képviselő, Molnár Gyula, az MSZP egykori elnöke, illetve Kazincbarcika alpolgármestere, Klimon István. Legutóbb pedig Grőber Attila, a szocialisták pápai elnöke és polgármesterjelöltje is átlépett a DK-ba,
ahogy korábban Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere és Kopcsándi József, Szombathely önkormányzati képviselője döntött úgy, hogy a DK-ban folytatja a karrierjét.
Mindez megfogalmazható-lefordítható úgy is, hogy Gyurcsány Ferenc pártja valódi választás nélkül összesen négy polgármesterrel, hat alpolgármesterrel, hat önkormányzati képviselővel gyarapodott 2019, egy országgyűlési képviselővel pedig 2022 óta.
A vonzerő titka: hogyan erősödik a DK?
A sorozatos átigazolásokkal kapcsolatban korábban Gyurcsány Ferenc is megszólalt közösségi oldalán, és négy pontban foglalta össze pártja vonzerejének „titkát”.
A bukott miniszterelnök szerint határozott, mindenki mástól megkülönböztethető politikai karakterrel kell rendelkezni, erős felhatalmazású, egységes csapatnak kell vezetnie a pártot, országos szervezet kell, ott kell lenni minden nagyobb településen, illetve erős identitás, egymásra vigyázó belső kultúra kell.
Amikor valamelyik ellenzéki párt politikusa tagnak jelentkezik hozzánk, a beszélgetések végén igyekszem én is találkozni a tagjelölttel. Belenézni a szemébe. Érteni az okokat, az ambíciókat, a gondolat finomságát, mélységét, látni a reakciókat
– tette hozzá a DK elnöke. Másként látja a helyzetet ugyanakkor Kunhalmi Ágnes, aki szerint rombolást hajt végre a DK az ellenzéki oldalon azzal, hogy hónapok óta bekebelezi más baloldali pártok kulcsembereit. Az MSZP társelnöke szerint
az a politika, amit Gyurcsány Ferencék folytatnak, nem vezet sehová, azzal nem lesz kormányváltás.
Kunhalmi korábban egyenesen arról beszélt, „sok polgármester jelzi azt a nyomásgyakorlást, hogy ha valaki nem akar a választásokon kétfrontos csatát vívni, ha nyugalmat akar maga körül, akkor bizony meg kell állapodni” a DK-val.
