Pedagógustüntetés ürügyén folytatódhat a baloldali erőszak

A következő eseményen sem lesz meglepetés, ha a résztvevők ismét hatósági személyekre támadnak, vagy rongálni kezdenek – mondta lapunknak Zila János arról, hogy újabb „pedagógus tüntetést” tartanak kedden. Az Alapjogokért Központ elemzője hangsúlyozta: a tüntetések a baloldal támogatottságszerzési kísérleteiről szólnak, ennek egyik eszköze pedig, hogy kiskorúakat tolnak az első sorokba, hiszen az ellenzéki pártok kifogytak a népszerű politikusokból.

Bákonyi Ádám–Gabay Dorka
2023. 05. 30. 5:34
pedagógus tüntetés
Fotó: Havran Zoltán
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt időszak baloldali tüntetéseinek megszokott elemévé vált az erőszakos fellépés, ezért a soron következő eseményen sem lesz meglepetés, ha a résztvevők ismét hatósági személyekre támadnak, vagy rongálni kezdenek. Ez annak köszönhető, hogy a háborúpártiságuk miatt kétségbeejtő népszerűségi indexszel rendelkező baloldali politikusok abban látják a kiutat nehéz helyzetükből, hogy valamilyen feltűnő, formabontó mutatvánnyal állnak elő, és minden áron kemény reakciót akarnak kicsikarni a rendőrségtől, emiatt provokálnak – mondta a Magyar Nemzetnek Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője arról, hogy keddre újabb pedagógustüntetést szervez a Tanítanék Mozgalom és a noÁr mozgalom. Ismert: ezek a tüntetések bár elvileg a pedagógusok jogállásáról szóló törvényről szólnak, arról azokon valójában alig esik szó. Az viszont forgatókönyvszerűen megismétlődik, hogy a felhergelt diákok szánt szándékkal nekirontanak a rendőröknek, a baloldal és médiája, illetve a Soros-féle „civilek” pedig úgy tálalják mindezt, hogy a kormány „veri a gyerekeket”. Már az ügyészség is vizsgálatot indított egyébként a május 19-i, erőszakba torkollt diáktüntetéssel összefüggésben.

Nem véletlen, hogy az elmúlt időszak akcióinak főszereplői elsősorban a parlamenti bejutási küszöbhöz igencsak közel kerülő Momentum, és az azt fennállása óta önállóan átlépni képtelen Párbeszéd képviselői voltak. A külföldről importált forradalmi receptek azonban mindeddig nem váltak be, a magyar választók átlátnak a szitán, és nem vevők az idegen zsoldban álló erők politikai portékáira. Az ellenzék népszerűtlensége ugyanis nem formai okokból fakad, hanem abból, hogy nem foglalkoznak a választói elvárásokkal

– mondta lapunknak az elemző. Emlékeztetett: Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke nemrég kifejtette, hogy szerinte minden tisztességes ország küld fegyvereket Ukrajnának, és Magyarországnak is így kéne tennie, miközben közvélemény-kutatások tucatjai bizonyítják, hogy az emberek elsöprő többsége békét akar. A megmozdulások másik főszereplője, Hadházy Ákos egy bejegyzésében meg is feddte a magyarokat, mert szerinte nem vesznek részt kellő számban a baloldal utcai akcióin.

A tüntetések tehát nem a reprezentációról szólnak, hanem inkább a baloldal támogatottságszerzési kísérleteiről. Ennek egyik eszköze, hogy kiskorúakat tolnak az első sorokba, hiszen az ellenzéki pártok kifogytak a népszerű politikusokból

– mondta Zila János. Hozzátette: ezzel a trükkel sem először próbálkozik a baloldal, emlékezzünk csak Karsay Dorottyára, vagy Nagy Blankára, akiket politikai célból használtak ki, majd dobtak el. 

Valószínűleg ezt a sorsot szánják Pankotai Lilinek is, vagyis a politikai pedofília minősített esetéről kell ezúttal is beszélnünk

 – fejtette ki Zila János.

Borítókép: Rendőröket provokáló fiatalok (Fotó: Havran Zoltán)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.