Amíg áprilisban Magyar Péter még hangzatos posztokat közölt a Facebook-oldalán a Nemzet hangja elnevezésű konzultáció eredményeiről, és azzal hitegette híveit, hogy amennyiben elfoglalhatná a miniszterelnöki széket, a jelenlegi 15 százalékos szja helyett egységes 9 százalékos szja lesz, igencsak nagyot fordultak az elképzelései a pártelnöknek.
Kiderült, hogy valójában a Tisza Párt progresszív adóemelésre készül, és gazdasági munkacsoportja már el is kezdte az adórendszer átalakításáról szóló tervek kidolgozását.

Kedvezőbb adózás helyett ismét gyurcsányi mélység várna ránk
Mint arról beszámoltunk, néhány napja került nyilvánosságra a Tisza Pártnak készült belső feljegyzés, amely szerint Magyar Péter a háromkulcsos progresszív jövedelemadó bevezetését tervezi. Magyar Péter és csapata a dokumentum kiszivárgását követően azonnal heves tagadásba kezdett, a Tisza Párt szakértője lebuktatta. Dálnoki Áron, a párt gazdasági kabinet koordinátora lapunk kérdésére, hogy fontolgatják-e a jelenlegi egykulcsos 15 százalékos személyi jövedelemadó megváltoztatását, többkulcsos rendszer bevezetését, azt mondta, figyeljük Magyar Péter erről szóló kommunikációját, a konkrét terveket pedig majd később hozzák nyilvánosságra. vagyis Dálnoki csak a feljegyzés létét tagadta, de nem cáfolta kategorikusan az szja emelésére vonatkozó terveket.

Magyarországon jelentős adóreform lépett életbe 2011. január 1-jén: a korábbi progresszív, többkulcsos személyi jövedelemadót egy egységes, 16 százalékos adókulcs váltotta fel.
A második Orbán-kormány célja ezzel az volt, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá tegye az adórendszert, valamint olyan ösztönzőket teremtsen, amelyek a munkavállalás és a vállalkozás felé mozdítják a gazdasági szereplőket.
Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a Magyar Nemzetnek arról beszélt, az egykulcsos adó bevezetésének egyik leglátványosabb eredménye a munkaerőpiac élénkülése volt. Az alacsonyabb adókulcs a nettó bérek növekedéséhez vezetett, ami különösen a közepes és magas jövedelmű rétegek esetében ösztönözte a munkavállalást. Ezzel párhuzamosan csökkent a külföldi munkavállalás csábítása a magasabban képzett munkaerő számára, és több szakember döntött úgy, hogy Magyarországon épít karriert.