Emelkednek a nevelőszülői díjak, megszületett a kiberbiztonsági törvény – több fontos jogszabályt fogadott el az Országgyűlés

Az Országgyűlés több fontos jogszabályt is elfogadott a szerdai ülésén. Többek közt megszavazták a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítását, elfogadták a kiberbiztonságról szóló törvényt. Döntés született aról is, hogy az Alkotmánybíróság önállóan jelentetheti meg határozatait, emelkednek a nevelőszülői díjak, valamint elfogadták a közszolgálati tárgyú törvények módosítását is.

Fotó: Balogh Zoltán Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Törvényi szigorítások a kábítószer elleni küzdelemben

A parlament elfogadta az egyes törvényeknek a közrend védelmét és a közbiztonság megerősítését, valamint a terrorizmus elleni fellépést szolgáló, továbbá a jogrendszer egységét fenntartani hivatott módosítását. A minősített többséget igénylő rendelkezésekről 139 igen, 34 nem és kilenc tartózkodó szavazattal, az egyszerű többséget igénylő pontjairól 137 igen, 34 nem és tíz tartózkodó szavazattal döntöttek a képviselők.

Törvényi szintre emelték azt a veszélyhelyzeti kormányrendeletet, miszerint a kábítószer elleni küzdelem érdekében a jegyzői hatáskör mellett – szűkebb körben, meghatározott büntetőjogi tényállások megvalósulása esetén – a rendőrség is elrendelheti az üzlet ideiglenes bezárását.

Azt is rögzítették, hogy a rendőrség akkor rendelheti el legfeljebb három hónapra az üzlet ideiglenes bezárását, ha annak területén kábítószer-kereskedelem, a kábítószer készítésének elősegítése, tudatmódosító anyaggal vagy teljesítményfokozó szerrel visszaélés történt. A bezárásnak akkor van helye, ha ezen bűncselekmények az üzlet területén történt elkövetése miatt legalább második alkalommal indult büntetőeljárás.

A rendőrség a döntéskor figyelembe veszi az üzlet működéséért felelős személynek jó- vagy rosszhiszemű magatartását, illetve a bűncselekmény felderítése érdekében a hatóság felé tanúsított együttműködését vagy ennek hiányát, valamint elkövetés megelőzése érdekében megtett intézkedéseket.

Ugyancsak veszélyhelyzeti rendelet volt és most törvényi szintre emelkedett az a jogi norma, amely kiszélesíti a Terrorelhárítási Központ (TEK) külföldre irányuló műveleti és hírszerzési tevékenységét, e körben a titkos információgyűjtés lehetőségét is biztosítva számára.

A törvény a lőfegyvertartást kizáró bűncselekmények körébe bevonta az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértését is.

A szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban hoztak szabályokat

Az Országgyűlés elfogadta az államháztartási tárgyú törvényeknek a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló EU-irányelvvel összefüggő módosítását. A minősített többséget igénylő rendelkezésekről 147 igen, 22 nem és 11 tartózkodó szavazattal, az egyszerű többséget igénylő pontjairól 147 igen, 21 nem és 11 tartózkodó szavazattal döntöttek a képviselők.

A törvényalkotási bizottság javaslatára a jogszabály módosít az önkormányzatok által fizetett szolidaritási hozzájárulás szabályain, az indoklásban rögzítve: a közterhek megfizetése mindenki számára kötelező, így a szolidaritási hozzájárulást minden önkormányzat köteles megfizetni. 

A bíróság ítélete nem a szolidaritási hozzájárulást, hanem befizetésének módját, eljárását érinti.

Törvényjavaslat a mohácsi csata hőseinek emlékéről

Az Országgyűlés 179 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a mohácsi csata hőseinek emlékéről szóló javaslatot, amely rögzíti, hogy 2026-ban az egész nemzetet megszólító emlékévet tervez a kormány.

Az elfogadott törvény lényegi pontja a 450. évfordulóra létrehozott emlékhely átépítése.

A törvény szerint az Országgyűlés fejet hajt a magyarságnak és szövetségeseinek a mohácsi csatasíkon 1526. augusztus 29-én hazánk és Közép-Európa hősies védelmében tanúsított, bátor és önfeláldozó helytállása előtt, és az 500. évforduló alkalmából a 2026-os évet a mohácsi csata hőseinek emlékévévé nyilvánítja.

Elfogadták a 2036-ig tartó Országos Fogyatékosságügyi Programot

A képviselők 171 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2026-2036) szóló határozati javaslatot.

Kósa Ádám, a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkára a javaslat általános vitájában kiemelte: a program célja, hogy "hogy minden ember méltóságát és jogait valóban tiszteletben tartsuk".
 

Kis népszámlálást tartanak 2027-ben

Elfogadta az Országgyűlés a 2027. évi kis népszámlálásról szóló javaslatot, a képviselők 150 igen szavazattal, 22 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül döntöttek a mikrocenzusról, amely a Magyarország területén lévő lakások, intézetek - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által matematikai módszerrel kiválasztott - 3 százalékát és az azokban lakó természetes személyeket érinti.

A kis népszámlálást internetes önkitöltéses, telefonos, valamint személyes interjús módszerrel végzik, az adatszolgáltatás módját az adatszolgáltatásra kötelezettek választják meg. Az adatfelvételt 2027. október 1. és november 7. között végzik, az adatfeldolgozási folyamat 2028. november 7-ig tart.

Hatékonyabb és gyorsabb lesz a határforgalom a magyar-szerb szakaszon

A parlament egyhangúlag, 174 igen szavazattal elfogadta a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt.

A magyar-szerb határszakaszon a határforgalom intenzitására tekintettel a határátkelőhelyeken való várakozási idő csökkentése érdekében azonban szükségessé vált egy teljesen új, korszerűbb nemzetközi szerződés kidolgozása, amely segíti a határforgalom hatékonyabb megszervezését, meggyorsítja a határforgalom-ellenőrzést, és ezáltal élénkíti a régiók közötti mobilitást.

Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2025. december 8-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)