Az Országgyűlés a szerdai ülésén elfogadta a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló jogszabályt, de több más fontos döntést is megszavaztak a képviselők.
Módosították a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt
A módosítás értelmében a jövőben a család- és gyermekjóléti központ, valamint a gyámhatóság adatigényléssel fordulhat majd a bűnügyi nyilvántartó szervhez, hogy megismerhesse, folyik-e a szülővel szemben büntetőeljárás a gyermek veszélyeztetettségére kihatással lévő bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt.
A kórházban hagyott csecsemők szüleit nem lesz szükséges meghallgatni az örökbe fogadhatósági eljárásban
Az Országgyűlés által elfogadott jogszabályban rögzítik, hogy
nincs szükség a szülő gyámhatósági meghallgatására a közvetlenül a születését követően az egészségügyi intézményben hagyott gyermek örökbe fogadhatóságának megállapítására irányuló eljárásban.
A módosítás az egészségügyi intézményben hagyott gyermek fogalmát is meghatározza. Eszerint ilyennek kell tekinteni a gyermeket, ha a gyámhatóság megállapította, hogy örökbefogadható, mert őt az anya közvetlenül a születést követően a haza nem adhatóságát megállapító döntés alapján, gyermekvédelmi jelzés miatt vagy anélkül a kórházban hagyta, és hat héten belül a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója nem tesz olyan írásos nyilatkozatot, hogy a gyermeket haza akarja vinni.
A módosítás szerint a jövőben ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni azokat az ismeretlen állampolgárságú gyermekeket, akiket a születést követően a kórházban hagytak.
Büntetőjogi tárgyú törvényeket módosítottak
Az Országgyűlés büntetőjogi tárgyú törvényeket módosított.
A jogszabály átvezeti a magyar jogba az emberkereskedelem elleni fellépésről szóló EU-s irányelvet, amely a béranyaságot, a kényszerházasságot és a jogellenes örökbefogadást is emberkereskedelemnek minősíti.
Elfogadták a kiberbiztonságról szóló törvényt
Az Országgyűlés az Európai Unió kiberrezilienciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról és egyes kiberbiztonsági rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő pontjairól 156 igen és 25 tartózkodó szavazattal, az egyszerű többséget igénylő pontokról 160 igen és 24 tartózkodó szavazattal határozott.
A javaslat indoklása szerint a kiberbiztonsági kockázatok mérséklése érdekében indokolt az egyes digitális termékek biztonságos használatát elősegítő, az e szempontból megfelelő hardverek és szoftverek kiválasztását megkönnyítő európai uniós rendelkezések átültetése a magyar jogrendbe, a kapcsolódó hatósági feladatok ellátásáért felelős szervezet kijelölésével.
A törvény javaslatot tesz továbbá a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvény pontosítására.
Önállóan jelentetheti meg határozatait az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egyszerű és minősített többséget igénylő részeit is 134 igen 49 nem és két tartózkodó szavazattal fogadta el az Országgyűlés.
A javaslat az Alkotmánybíróság folyamatos működését biztosító és megerősítő rendelkezéseket, valamint az Alkotmánybíróság tagjainak és dolgozóinak illetményével és juttatásaival kapcsolatos módosításokat tartalmaz, lehetővé téve az illetmény egyedi megállapítását és emelését az Alkotmánybíróság dolgozói esetében.
Az Alkotmánybíróság mindhárom hatalmi ágtól független intézmény, ezért a módosítás megteremti annak lehetőségét – egyben kötelezettségét –, hogy saját határozatai hivatalos megjelentetésében is önálló, autonóm és valamennyi hatalmi ágtól független legyen.
Elfogadták a közszolgálati tárgyú törvények módosítását
Az Országgyűlés elfogadta a közszolgálati tárgyú törvények módosítását. A jogszabály indoklása célnak nevezi, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hatékonyabban lássa el a kormányzati képzési és oktatási feladatokhoz kapcsolódó közbeszerzési tevékenységét. Ezzel összefüggésben módosul a rendvédelmi hivatásos állományra vonatkozó törvény is, kiegészítve az egyetemen munkakört, vezetői beosztást betöltők körét.
Emelkednek a nevelőszülői díjak
Január elsejétől a minimálbér harminc százalékáról hatvan százalékára emelkedik a nevelőszülőknek járó havi alapdíj, ha nem helyeztek el nála gyermeket.
Az egy gyermek nevelését vállaló nevelőszülőt a minimálbér száz százaléka, a két gyermek nevelését vállaló nevelőszülőt a minimálbér 140 százaléka, a három vagy annál több gyermeket vállaló nevelőszülőt gyermekenként a minimálbér hatvan százaléka illeti meg.
Ezzel egyidejűleg a nevelőszülőt a nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után megillető többletdíj mértéke a minimálbér hét százalékáról annak 15 százalékára emelkedik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!